Lengyel demokrácia: aki talpon maradt, várja az amerikaiakat

Andrzej Duda lengyel államfő kedden kijelentette, hogy Lengyelország politikai rendszerének mindegyik oldala támogatja a NATO fokozott jelenlétét az országban. Igaz, aki nagy befolyással bírt és nem támogatta, az rejtélyes módon távozott az élők sorából, vagy bebörtönözték.

Beata Szydlo miniszterelnök és Antoni Macierewicz védelmi miniszter nemrég vettek részt a nemzetbiztonsági bizottság egy ülésén, amely a hetek múlva kezdődő NATO-csúcstalálkozóra összpontosított. A találkozót követően Duda a Telewizja Republika hírszolgáltatónak nyilatkozva azt mondta, Lengyelország teljes politikai spektruma egyetért abban, hogy az a megfelelő döntés, ha a NATO fokozza katonai jelenlétét az országban.

Ez lesz a NATO történelmének eddigi legnagyobb részvételű csúcstalálkozója; több mint kétezren – többek között 26, NATO-országokból érkező delegáció, valamint megfigyelők – vesznek majd részt rajta. Május végén a védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy nincs semmi, ami megzavarhatná a Varsóban kezdődő NATO-csúcstalálkozó megtartását, hiszen az előkészületekkel összhangban “minden szükséges intézkedést megtettek a hatóságok”.

A bejelentés napokkal azt követően történt, hogy letartóztatták Mateusz Piskorskit, a Zmiana (Változás) párt vezetőjét. A pártvezetőt saját otthonában fogták el a belvédelmi ügynökség emberei. Ezzel egy időben a párt számos tagjánál, és a pártszékházban is házkutatást tartottak, ahol a szakszervezetekkel folytatott együttműködésekkel kapcsolatos dokumentumokat foglaltak le. A Zmiana vezetői korábban már számos megmozdulást szerveztek a NATO ellen, és a júliusi csúcstalálkozó esetében is arra készültek, hogy szakszervezeti megmozdulásokkal egybekötött tömegdemonstrációt szerveznének, tiltakozásul az amerikai katonai jelenlét és háborús készülődés ellen.

Piskorski letartóztatását követően a párt szóvivője beszámolt arról, hogy egy könyv megjelentetésére készültek, amiben részletesen kifejtették volna a pártvezető volt szövetségese, Andrzej Lepper halálának körülményeit. A Zmiana vezetői szerint Lepper nem öngyilkos lett, hanem politikailag motivált gyilkosság áldozata volt, és a jelenlegi kormánynak is “benne van a keze a dologban” – emiatt akadályozták meg a könyv megjelentetését, és tartóztatták le a pártvezetőt.

Azáltal, hogy Lepper rejtélyes módon életét veszítette, Andrzej Duda radikális Amerika-barátságának nem volt külpolitikai alternatívája az elnökválasztáson.

Így ma valóban “a teljes politikai spektrum” támogatja az amerikai csapatok bevonulását: aki nem tette és túl nagy befolyása volt, azt valamilyen módon mostanra félreállították.

Mateusz Piskorskit azzal vádolják a hatóságok, hogy az orosz és kínai titkosszolgálatoknak kémkedett. Ez az ügy azonban nem Lengyelországból, hanem közvetlen az Amerikai Egyesült Államokból indult: január közepén a brit The Telegraph számolt be arról, hogy James Clapper, az amerikai hírszerzés vezetője utasításokat kapott a kongresszustól egy átfogó értékelés elkészítésére vonatkozóan, azzal kapcsolatban, hogy milyen európai pártokat támogatott Oroszország az elmúlt évtized folyamán. Ezt követően kezdődött a térségben számos orosz kémbotrány, amit a sajtó rendszeres időközönként visszahoz címlapra.

Az Amerikai Egyesült Államok európai érdekszférájának megtartását látja veszélyeztetve azon politikai pártok által, melyek ellenzik a NATO-tagságot és az amerikai katonai jelenlétet. Ennek köszönhetően minden térségi országban köztudatban tartanak egy orosz kémügyet, ami az érintett pártok népszerűségét nagy mértékben rombolhatja, valamint a titkosszolgálatok nem engedik nagyra nőni és felbomlasztják az ilyen pártokat. Ugyanakkor, a közszemlére tett “kémügyek” kiválasztása tisztán politikai alapú, hiszen a lebukott kémekből rendszerint nem lesz médiaceleb; az érintett országok rendszerint anélkül intézik az ilyen ügyeket, hogy a sajtó arról tudomást szerezhetne.