A török titkosszolgálat is formálhatja a politikát Németországban

Több mint hatezer embert szervezett be a török titkosszolgálat Németországban, hogy kémkedjenek az Erdogan-rezsimnek a németországi török közösségek után. A Zöldpárt szerint amennyiben ezek az állítások igaznak bizonyulnak, Berlin felül kell vizsgálja a Törökországgal való együttműködést a hírszerzés terén.

Vasárnap a Die Welt német lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Németország mintegy hárommilliós török közösségéből több mint hatezer lehet azoknak a száma, akik a török titkosszolgálat számára folytatnak információgyűjtést. A Bundestag már megkezdte ennek “kivizsgálását”, a Zöldpárt szerint azonban ha ezek az állítások igaznak bizonyulnak, az elegendő indokot szolgáltat arra, hogy Németország felülvizsgálja a török titkosszolgálatokkal folytatott együttműködést, az informátorokat pedig a hatályos törvényeknek megfelelően felelősségre kell vonni.

“Következménye kell legyen, mert amiről beszélünk, az Németországban bűncselekmény. Kémtevékenységről, vagy talán annál többről van szó.”

A lap szerint a török titkosszolgálat kémgyűrűi a Németországban élő török kisebbségeket figyelik. Hans-Christian Ströbele, a Zöldpárt képviselője azt mondta, ezek az informátorok közreműködhetnek olyan török származású személyek megfélemlítésében, akik kritikát fogalmaznak meg a török kormánnyal szemben – emellett annak veszélye is fennáll, hogy ezáltal megpróbálnak politikai érdekérvényesítést folytatni Németországban a török származású képviselőkön keresztül.

Török titkosszolgálat állhat a tömeges bevándorlás mögött?

Az ennek kapcsán nyilatkozó politikusoknak olyan vádat szegeztek, mely szerint Németország titkosszolgálatai hosszú éveken át tudtak erről a tevékenységről, de szemet hunytak e felett, és engedélyezték a török kisebbség megfigyelését. Ströbele szerint a valóságban nem ez történt, és Berlin felül kell vizsgálja a Törökországgal folytatott titkosszolgálati együttműködést, hiszen a török hírszerzés e szerint a kétoldalú megállapodásokat figyelmen kívül hagyva, függetlenül cselekszik Németországban, és megpróbálhat befolyás alá vonni török származású országgyűlési képviselőket.

Ezek a tények egészen új kontextusba helyezik a német kormány bevándorláspolitikáját is, hiszen felmerül annak lehetősége, hogy idegen országok formálják a kormány migrációval kapcsolatos döntéseit. A török titkosszolgálatok érdekeltek a bevándorlók tömeges beengedésében, hiszen a migráció egyik fő útvonala Törökországon halad át, így a migránstömegekkel nemhivatalos fedett ügynökök tízezreit küldhetik Európába anélkül, hogy ez feltűnést keltene.