Török páncélos haderő nyomult be Irak területére – engedély nélkül

Pénteken a Reuters hírügynökség török biztonságpolitikai forrásra hivatkozva adott hírt arról, hogy török katonai csapatok és páncéljárművek átlépték a török-iraki határt, és Ninive kormányzóság központjának, Moszul városának közvetlen körzetéig nyomultak előre.

A csapatok létszámát különböző források 120 és 1200 katona közé teszik, míg a támogató páncéljárművek tekintetében ugyanezen források egyöntetűen egy teljes harckocsizó ezredalakulatot kitevő 20-25 tankról beszélnek. Az iraki politikai vezetés az iraki miniszterelnök sajtóirodájának közleménye értelmében elutasítja Irak területi szuverenitásának ilyen fokú megsértését és a török alakulat azonnali kivonására szólított fel, mert a török csapatok az iraki szövetségi hatóságok megkérdezése és engedélye nélkül nyomultak az ország területére.

Törökország vezetése azzal érvel, hogy csapatai a Moszultól 20 km-re északkeletre fekvő Bashiqa kiképzőterületre érkeznek, ahová az iraki kurdisztáni régió Peshmerga csoportjainak kiképzését biztosító török alakulatok leváltására érkeznek.

Az Iszlám Állam terrroszervezet iraki központjának, Moszulnak terroristáktól való felszabadítása több mint egy hónapja elkezdődhetett volna, de a város körülzárásának műveleteiben oroszlánrészt vállaló, síita alakulatokból álló Népi Mozgósítási Erők nem hajlandóak még egyszer belesétálni a Tikrit visszafoglalásakor megtörtént csapdába és ezzel kivéreztetni csapataikat. Ez a csapda a tikriti műveletnél abból állt, hogy a síita csapatoknak tett folyamatos ígérgetés ellenére sem a kurd Peshmerga, sem az egyéb IÁ-ellenes szunnita paramilitáris egységek nem küldtek csapatokat az egyébként szunnita többségű város felszabadítására, csak a műveletek befejezési fázisában.

A török lépéssel a török-USA tengely rövidtávon két műveletpolitikai cél elérésére játszik. Ha az IÁ ellenes földi műveletekhez szükséges elégséges létszámú csapatok iraki területen történő bevetéséhez az USA élőerőben is jelentős mértékben járulna hozzá, az Washington regionális politikájára nézve katasztrofális hatással lenne. Ennek kivédésére mindenképpen szükséges egy olyan szunnita ütőerő megszervezése, amely katonai erejét tekintve képes valósan is fellépni az IÁ elleni harcban. Ennek az esélye egyelőre annyira csekély, hogy az USA egy külföldi szövetséges szunnita haderő alkalmazása körüli nemzetközi szinten létrejövő feszültségfolyamatot is felvállal, mert ez számára még mindig a helyzeti előny megőrzését jelenti egy gyors iráni részről történő síita központú beavatkozással szemben.

  • A török vezetés részéről az általános cél Törökország hatalmi befolyásának kiterjesztése egy olajban gazdag régióra. A Moszul felszabadításával kapcsolatos konkrét műveleti szándék pedig arra irányul, hogy a meginduló operáció során biztosan a török csapatok kezébe, és senki máséba ne kerüljenek azok az adathordozók, melyek az IÁ és a török politikai vezetéshez kapcsolható személyek közötti illegális, iraki területről induló olajkereskedelemről tartalmaznak konkrét bizonyítékokat.

Ezt a műveletet a Szíriából Törökország irányában, az IÁ által folytatott ugyanilyen jellegű tevékenységet illető bizonyítékok begyűjtésére Washington speciális egységei egy májusi kelet-szíriai rajtaütésben már elvégezték. Az akkor lefoglalt óriási adathalmaz az Egyesült Államok birtokában van, ám az amerikai vezetés ezeket az információkat azóta sem hajlandó megosztani a vizsgálatra feljogosított hivatalos nemzetközi szervezetekkel.