Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság közleménye szerint Kirgizisztán augusztus 12-én az unió teljes jogú tagjává lépett elő, így öt tagúvá vált az épülő új nagyhatalmi tömb.
Ennek jegyében megszűnt a vámellenőrzés az alapító tagállamok és Kirgizisztán közt, valamint engedélyezetté vált a szabad munkavállalás más tagállamok területén. Kirgizisztán a csatlakozással párhuzamosan számos infrastruktúra-fejlesztési projektet kezdett meg uniós forrásokból, főként az energetika, közlekedés és mezőgazdaság terén.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió 2015 január 1-jén kezdte meg működését, alapító tagállamai Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán és Örményország. A csatlakozási tárgyalással párhuzamosan, tavaly augusztusban született döntés arról, hogy Kirgizisztán már a csatlakozás előtt lehetőséget kap számos közös projekt előkészítésére, ekkor született döntés többek között négy új vízerőmű építéséről, ami teljes egészében Moszkva által biztosított hitelkeretből zajlik.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió annyiban hasonlítható az Európai Unióhoz, hogy hasonló módon egy integrációs projekt, ami lehetővé teszi a “termékek, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlását”. Ennyiben azonban ki is merül a hasonlóság. Az Európai Unió ugyanis egy terjeszkedését a piacszerzésnek alárendelő képződmény. Az EU-hoz csatlakozó országok többnyire kötelezettséget kell vállaljanak a termelés nagyarányú csökkentésére, gyakorlatilag fel kell számolják a hazai ipar nagy részét, hogy ahelyett az EU régebbi tagállamainak termékeit tudják felvásárolni; vagyis az új tagállamok piacként csatlakoznak. Többek között emiatt szakadtak meg a csatlakozási tárgyalások Izlanddal, és emiatt nem írta alá Ukrajna utolsó legitim államfője a csatlakozási szerződést. Az eurázsiai tömb ezzel szemben az új tagállamok gazdaságának nagyarányú fejlesztésében érdekelt, ami egy intenzív gazdasági expanziót vetít előre a globális piacon.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió így mostanra öt tagállamból áll, és további terjeszkedés van kilátásban. Megalakulása végleg ellehetetlenítette az Európai Unió további – békés úton történő – bővítését, mert jelenléte alternatívát képez azzal az Európai Unióval szemben, ami évtizedeken át a térség egyetlen integrációs projektjeként gyakorlatilag bármit megkövetelhetett az újonnan csatlakozó országoktól. Az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállama lett volna Ukrajna is; a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával azonban a nyugati országok eltávolították a hatalomból a legitim kijevi kormányt, ami inkább a rivális hatalmi tömböt választotta volna, és a hazai ipar leépítésére vonatkozó elvárások miatt 2013 végén megtagadta az EU társulási egyezmény aláírását.