Franciaországban ötvenezer rendőr, a csendőrség és a hadsereg bevonására volt szükség, hogy megtarthassák a demokratikus választásokat.
Hetekkel az elnökválasztás után Franciaország újra választást tart; ma kezdődött meg a nemzetgyűlési választás, melynek második fordulóját június 18-án tartják. Az első fordulóban 47 millió választópolgár adja le szavazatát, a több mint 7800 jelöltből 577 törvényhozót választanak meg. A második fordulóban az esetlegesen egyenlő eredményt elérő jelöltek közül fognak választani.
Az országban vasárnap 67000 szavazóhelyet nyitottak meg. A hatóságok információi szerint több mint ötvenezer rendőrt kellett bevonni a szavazókörletek védelmére, emellett a csendőrség is biztosítja a választás lebonyolítását, és az utcákon katonák járőröznek.
A demokratikus választások megtartása egyre nehézkesebbé válik, ahogy a tömeges bevándorlási hullámmal ismeretlen létszámú külföldi harcos érkezett az Európai Unió területére, és a közelmúltban Franciaországban is számos terrortámadás történt.
2015. január 7-én a Charlie Hebdo nevű szatirikus hetilap szerkesztőségében 12 embert lőtt agyon egy algériai testvérpár. Január 8-án egy Maliból érkezett bevándorló lelőtt Párizsban egy rendőrt, majd 9-én újabb négy embert ölt meg, mielőtt a terrorelhárítás emberei lelőtték.
2015. november 13-án Párizsban éttermeknél, egy koncertteremben és a nemzeti stadion környékén történt tömeggyilkosság. A közel-keleti származású terroristák 130 embert öltek meg a nyílt utcán.
2016. július 14-én Nizzában történt tömeggyilkosság; egy tunéziai bevándorló kamionnal hajtott a tömegbe, összesen 86 embert gyilkolt meg. Az elkövetőt végül a helyszínen rendőrök lelőtték.
2017. március 18-án egy dzsihádista egy rendőrt lőtt le Párizs külvárosában. A támadót később az Orly Repülőtéren lelőtték, mikor megpróbálta elvenni egy katona fegyverét. Április 20-án egy iszlamista merénylő Párizs központjában a nyílt utcán tüzet nyitott a rendőrökre. Június 6-án pedig a Notre Dame-nál egy algériai migráns, aki a „kalifátus harcosának” vallotta magát, kalapáccsal támadt a rendőrökre (később kiderült róla, hogy kitüntetésben részesített liberális újságíró).
A fokozott biztonsági készültséget az indokolja, hogy ehhez hasonló támadás ma már bármikor történhet Franciaországban: előfordulhat, hogy egy iszlamista bevándorló véletlenszerűen elkezdi gyilkolni a civileket egy szavazóhelyiség közelében, ameddig a helyszínen valaki agyon nem lövi. Kérdés, hogy ezek alapján mennyire tekinthető legitimnek a nemzetgyűlési választás kimenetele, mennyire befolyásolja a terrorfenyegetés az emberek szavazási hajlandóságát.
Az előrejelzések szerint Emmanuel Macron pártja, az „En marche” szerezhet abszolút többséget a választáson. A párt jelenleg a lakosság 31%-ának támogatását bírja, ezzel a parlamentben 68-74%-os többséghez juthat. A szavazás kimenetele külpolitikailag jelentős, Macron pártjának stabil többsége az úgynevezett „kétsebességes Európa” megvalósítását fogja előmozdítani.