Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestag bizottsági meghallgatásán továbbra is korábbi állításához ragaszkodott, miszerint nem tudott arról, hogy a német titkosszolgálatok tömeges megfigyelést folytatnak.

A vizsgálati bizottságot 2014-ben állították fel, elsődleges feladata az volt, hogy derítse ki, hogyan és milyen kiterjedtségben figyelt meg európai állampolgárokat – beleértve magas rangú német politikusokat és hivatali vezetőket is – a német titkosszolgálat.

A vizsgálatok során nyilvánosságra jutott tények sokkolták a közvéleményt: 2015-ben kiderült, hogy a német külföldi hírszerzés amerikai megrendelésre figyelt meg európai vezetőket, ráadásul tömeges jelleggel: több mint nyolcvanezer európai politikus, hivatali tisztviselő, nagyvállalati vezető IP-címeit és telefonját hallgatták le az amerikai NSA kérésére.

2016 folyamán azonban kiderült, hogy a német BND nem csak amerikai megrendelésre kémkedett szövetséges országok ellen, hanem saját érdekei mentén is. A közéleti vita később arra terelődött, hogy a titkosszolgálatok kicsúsztak ellenőrzés alól, és Merkel uralma alatt a demokratikusan választott vezetők nem képesek ellenőrizni a működésüket.

A német kancellár csütörtökön a Bundestag bizottsági meghallgatásán továbbra is korábbi állításához ragaszkodott, miszerint nem tudott arról, hogy a német titkosszolgálatok tömeges megfigyelést folytatnak. Az ellenzék azonban nem fogadja el ezt mentségként. A Kalózpárt tagja, Patrick Schiffer szerint ez éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a német kormány és a BND közti kommunikáció minimálisra csökkent; a kormány nem tudja, mit csinál a titkosszolgálat, és végső soron a kellő ellenőrzés hiánya vezetett a megfigyelési botrányhoz.

A politikus szerint Angela Merkel tudtán kívül is félrevezette a közvéleményt, mert egyszerűen nem rendelkezett elégséges információkkal ahhoz, hogy a tömeges megfigyelés kapcsán nyilatkozzon. A botrány nem csak a szükséges koordináció hiányára, de Angela Merkel alkalmatlanságára is mindinkább felhívja a figyelmet.