CETA: bürokraták kis csoportja ráerőszakolta saját akaratát Európára

ceta-hidfo-ru

Az Európai Unió és Kanada annak ellenére írta alá a CETA egyezményét, hogy Belgium egy régiója elutasította azt, emellett tömeges ellentüntetések zajlottak Ausztriában, Csehországban, Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Az EU az európai lakosság akarata ellenére kötötte meg ezt a szabadkereskedelmi megállapodást.

Egy cseh EP-képviselő, Jiri Mastalka szerint ez igen rossz üzenetet közvetít Brüsszelből a tagállamok lakossága felé. A politikus szerint maga a tárgyalási folyamat azt mutatja, hogy az Európai Uniót bürokraták kis csoportja irányítja, akik keresztülviszik a saját akaratukat, függetlenül attól, hogy mit gondol erről ötszáz millió európai.

“A tárgyalási folyamat megmutatta, hogy Brüsszelben a bürokraták a saját titkos boszorkánykonyhájukban senki által nem várt, de mindenki által elutasított meglepetéseket főznek ki.”

Mastalka emellett párhuzamot vont a CETA és az EU alkotmánya közt, amit 2004-ben nem ratifikált minden tagállam, ehelyett átvette a helyét a Lisszaboni Szerződés. Brüsszel akkor ugyanazzal a módszerrel vitte keresztül akaratát, mint amit most, a CETA esetében is láthattunk. Az uniós alkotmányt ugyanis elutasították a franciák és a hollandok. A Lisszaboni Szerződést pedig elutasították az írek, majd egy második népszavazáson mégis megszavazták, miután Brüsszel rendkívüli jogosultságokat ígért nekik. Mastalka szerint ugyanez mutatkozott meg a CETA esetében: Belgium egy régiója elutasította a szerződést, majd mégis elfogadta, miután Brüsszel külön megállapodást kötött velük az emberek háta mögött.

A képviselő elmondása szerint, bár az egyezmény addig nem lép életbe, míg az Európai Parlament jóvá nem hagyja, az Európai Parlamentnek a gyakorlatban nincs beleszólása ebbe, hiszen nem tudja nyomon követni a tárgyalási folyamatot.

Az EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a választópolgárok által közvetlen megválasztott képviselők nem vehettek részt a tárgyalási folyamatban, de nem engedték a tárgyalások közelébe a szakszervezeteket, és a médiát sem. A multinacionális cégek azonban részt vettek a tárgyalásokon.

Ezáltal a CETA egy olyan egyezmény lett, ami a multinacionális cégek és egy nemzetközi elit érdekeit képviseli, az alkalmazottak érdekeit azonban nem védelmezi. Emellett az úgynevezett “demokráciát” is teljes mértékben megkerülték a szerződés megalkotásakor, hiszen a nyilvánosságnak semmilyen beleszólási lehetősége nem volt a tárgyalási folyamatba.