Nem volt kellő politikai akarat a CETA elgáncsolására

Teljesen átláthatatlan és antidemokratikus módon működik az Európai Tanács, a kormánypártban pedig nem volt elég politikai akarat, hogy Brüsszelben elgáncsolja az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt. Átláthatóvá kell tenni a tanács működését, hogy a vezető politikusok ne tudják Brüsszelre hárítani a felelősséget.

A Zöld Válasz Egyesület környezetvédelmi szervezet közleményben reagált Kósa Lajos bejelentésére, miszerint a Fidesz felruházza Orbán Viktort, hogy a miniszterelnök aláírásával kezdődjön meg a CETA ratifikációs szakasza. – írja az Alfahír. A Zöld Válasz szerint a kormány figyelmen kívül hagyta a visegrádi négyek agrárkamaráinak véleményét, mely az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt élesen elutasította. Mivel Kanada a világ legnagyobb GMO termelő országai közt van, ezáltal az Európai Uniót és Magyarországot eláraszthatják a GMO-fertőzött termékek.

A Jobbik-közeli híroldal azt írja, korábban a kormány annak lehetőségét is elmulasztotta, hogy a CETA-val létrejövő, a kizárólag a befektetők érdekeit szem előtt tartó vitarendezési mechanizmust az Európai Bíróságon támadja. A Zöld Válasz szerint ez az eset azt mutatja, hogy a kormánypártban nincs meg a kellő politikai akarat ahhoz, hogy szembeszegüljön az Európai Bizottság akaratával.

Az Európai Bizottság júliusban javasolta aláírásra a CETA egyezményét, ám már szeptemberben tényként kezelte az egyezmény ratifikálását, annak ellenére, hogy azt minden tagállam parlamentjei meg kell szavazzák előtte.

Az Európai Bizottság mindeddig megtehette, hogy egyszerűen átnéz a nemzeti kormányokon, mert a tagállamok e téren láthatóan nem mernek nyíltan szembeszegülni Brüsszel akaratával. Október 20-21-én az Európai Tanács ülésén az államfők, miniszterelnökök egyeztetnek majd az egyezményről. Ez az uniós testület azonban amellett, hogy teljesen átláthatatlanul működik, minden tekintetben antidemokratikus is. Nem véletlen, hogy a kormánypárt támogatandónak nevezi az egyezményt, hiszen ezen az októberi találkozón nagy valószínűséggel egyébként sem mernének ellent mondani – az Európai Tanács rendszerint konszenzussal hoz döntéseket, egy-egy ellenkező tagállamnak pedig nincs valós beleszólása, ehelyett birkamód alá kell írja, amiről a többség közt “konszenzus” kezd kialakulni.

Hogy mi a konszenzus? Amit a tagállamoktól elvár az Európai Bizottság.

Napokkal ezelőtt a Transparency International egy jelentése rámutatott, hogy az Európai Tanács döntéshozatali folyamata teljes titoktartás mellett működik, így a tagállamok csak egy nagyon hosszadalmas folyamat végén szerezhetnek tudomást arról, hogy vezetőik milyen döntést képviselnek a tanácsban. Ennek okán történhet meg, hogy miközben a tanácsban támogatnak egy döntést, saját országaikban úgy kommunikálják le mindezt, hogy Brüsszel kényszerít rájuk egy adott intézkedést.

A Council Transparency jelentése arra mutat rá, hogy ez a teljesen átláthatatlan döntéshozatali mechanizmus csak az emberek félrevezetésére alkalmas, a politikusok számára pedig lehetővé teszi a felelősség áthárítását. Ennek a gyakorlatnak a felszámolásához teljesen átláthatóvá kell tenni a tanácsban zajló szavazások minden vonatkozását; arra az esetre, hogy ha a kormány esetleg nem vétóz meg egy Magyarország számára kifejezetten káros megállapodást, arról a választók is azon nyomban tudomást szerezhessenek.