A magyar lakosság már nem támogatja a NATO-tagságot

Egy szlovák nem-kormányzati szerv nyilvánosságra hozta egy nemrég végzett közvélemény-kutatás eredményeit a NATO és az Európai Unió közmegítélésével kapcsolatban. Magyarországon a lakosság többsége már nem támogatja a NATO-tagságot, Csehországban a lakosság kétharmada pedig az EU-tól fordult el.

A Globsec Policy Institute szlovák nem-kormányzati szerv a szlovák, magyar és cseh lakosság körében vizsgálta az Európai Unió és a NATO megítélését. A felmérés szerint az Európai Unió támogatottsága Csehországban a legalacsonyabb; a cseh lakosságnak mindössze 32%-a van jó véleménnyel az uniós tagságról. A mérés szerint Szlovákiában és Magyarországon az Európai Unió támogatottsága 50%-nál magasabb, tehát a lakosság többsége támogatja a tagság fenntartását. A NATO támogatottsága azonban elmarad az EU esetében mért érték mögött: Magyarországon a lakosság csak kevesebb mint fele – 47 százaléka – támogatja a NATO-tagságot. Ez az érték a legmagasabb a három ország közt: Csehországban 44 százalék, Szlovákiában pedig mindössze 30%-os a NATO támogatottsága.

A szervezet a három ország lakosságának külpolitikai orientációját általánosságban véve is vizsgálta. E szerint a csehek többsége támogatja a nyugati orientáltságot, és a NATO-ról is inkább pozitív, mint negatív véleménnyel van. A NATO-tagsággal kapcsolatban elsősorban az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepét utasítják el: a mérés szerint a szlovák és cseh lakosság többsége negatívan ítéli meg az USA európai tevékenységét, és előnyben részesítené a nyugati országok olyan együttműködési formáját, aminek nem része az Amerikai Egyesült Államok.

Az USA európai tevékenységét negatívan megítélők inkább előnyben részesítenének egy Oroszországgal folytatott hasonló együttműködést. Magyarország esetében ez az érték – az USA európai vezető szerepét elutasítók aránya – 39 százalék. A szervezet szakértői szerint az Európai Unió és a NATO negatív megítélésének előtérbe kerülése annak tudható be, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak a fővonalú médiában, miközben a társadalom többsége – s ez mindhárom országra igaz – különféle okokból kifolyólag inkább bízik az alternatív sajtóban.