Így került időhurokba Közép-Európa

Az arab országokban kezdett bevándorlás-ellenes reklámkampánnyal saját múltbéli énünknek küldtünk üzenetet. Európa kapujában egyszerre létezik a múlt és jövő; a németek saját kétes történelmüket próbálják más mederbe terelni, de a jelen problémáival nem vállalnak összeütközést. Berlin nyilvánvalóan nem tudja tartani a lépést a korszak kihívásaival, ehelyett Közép-Európa mutat fel határozottabb eredményeket.

Angela Merkel német kancellár – miközben hívei közül sokan máig hisznek abban, hogy a kancellár hirtelen megacélozza magát és előáll a megoldással – újból kiállt a kamerák elé, és hitet tett amellett, hogy “még mindig meg tudjuk csinálni”. Mármint, hogy Európa sikeresen importálni tud még néhány tízmillió idegen kultúrájú személyt anélkül, hogy Európa vezetői lámpavason lógnának.

Figyeljünk élesen, mert a radikális kijelentések épp a lényegről vonják el a figyelmet; hiába erősödnek Európa-szerte a bevándorlás-ellenes pártok, a kontinens vezetői problémamentesen importálják a migránsokat – és mit ad Isten, őket eddig még senki sehol nem robbantotta fel, a terroristák furcsa módon csak az ártatlan civileket gyilkolják Nyugat-Európában. Mert ez történik; a XXI. század felvilágosultságának kellős közepén a békésnek, biztonságosnak gondolt Nyugat-Európában, a nyílt utcán civileket gyilkolnak. Nemi erőszak, kannibalizmus? Nem gond, mi európaiak felvilágosultak és toleránsak vagyunk. Jöhet mindenki, majd később integrálódnak – ha akarnak. Embert áldozni is lehet, a különböző kultúrák itt jól megférnek egymás mellett.

Elözönlik a barbárok Európát, és az elit(ek) semmit nem tesz(nek), mert őket közvetlen nem érinti ez a probléma. Nekik vannak testőreik, kerítésük, páncélozott luxusautójuk. Hermetikus jólétben élnek, a hétköznapi valóságról szakértői jelentésekből tájékozódnak.

Amikor Magyarországra ért a migránshorda, a bevándorlókat nem a Rózsadombra buszoztatták, vagy az Index szerkesztőségébe, hanem tovább az osztrák határra. Lakott települések százain át szállították – vagy engedték szabadon – a migránsokat, amíg a Földközi-tengerről megérkeztek Németországba, vagy az angol-francia határra. Közben letarolták az ültetvényeket, erdőtüzeket okoztak. Télen jeges folyamoknál szarvasra vadásztak, döghússal kereskedtek, hátrahagyott gyermekeik a szervkereskedőket gazdagították. Megerőszakoltak több ezer európai nőt, mígnem kiderült, hogy a német pénzügyminiszter szerint a fajkeveredés a legjobb dolog, ami Európával történhet.

Pénzügyminiszter: azért engedjük be a migránsokat, hogy közösüljenek az európaiakkal

A beilleszkedni vágyó, békés migránsok közül néha hirtelen, előre nem látható módon radikalizálódnak némelyek. Olyankor rendre meghal néhány száz civil Nyugat-Európában. Öngyilkos merénylet, várandós asszony megkéselése, vonaton baltás ámokfutás, kamionnal tömegbe gázolás. A francia miniszterelnök szerint szokjunk hozzá, mostantól ez része a hétköznapoknak. Gépkarabéllyal civilek öldöklése, Nyugat-Európában, a nyílt utcán. Mindeközben ők, az európai elitcsoportok ebből semmit nem kaptak. Félreértés ne essék, ez nem egy bűncselekményre felhívás – arra kíván rámutatni, hogy az európai elitcsoportok, és a terroristák kiválóan megférnek egymás mellett. Hiszen Európa vezetői beengedik a terroristákat, a terroristák pedig nem bántják az európai vezetőket. Mindig, mindenhol kizárólag védtelen civileket ölnek, a szabadságjogok megvonásából pedig választott-választatlan vezetőink profitálnak. Érdekes módon, a menekültközpontok sem ott épülnek, ahol az elitnek luxusvillái vannak.

Ezek a jelenkor problémái. A XXI. század egyik meghatározó társadalmi problémája Európában, hogy lehet-e nőket büntetlenül megerőszakolni, az utcán civileket mészárolni. Angela Merkel, akit Németország hosszú éveken át egy határozott vezetőnek tartott, pénteken újra kiállt a kamerák elé, és azt mondta: “Még mindig meg tudjuk csinálni. Meg tudunk birkózni ezzel a történelmi kihívással.”

Mármint azzal, hogy tudunk-e néhány tízmillió nem-európai “embert” behozni a kontinensre, akik segítségével Európa olyan sokszínűvé válik, mint az Amerikai Egyesült Államok. Angela Merkel ezt érti “történelmi kihívás” alatt: megsemmisíteni az európai kultúrát, és a fehér embert. Néhány száz millió európai azonban még mindig félreérti a kancellárt, és azt gondolja, hogy Angela Merkel “kihívás” alatt az emberek megvédését érti. Pedig erről szó sincs: ő sokszínű Európát akar, hogy végre nyugodt legyen a lelkiismerete – Wolfgang Schäuble pedig mindenre kapható, kevert vérű nőket.

A migrációs válság kezelésében azért mutat ilyen mértékű cselekvésképtelenséget Európa, mert Németország Európa vezető hatalma, emiatt ők határozzák meg, hogy az Európai Unió milyen választ ad az éppen aktuális kihívásokra. Mindezt azután, hogy németek generációi olyan mértékű bűntudatban voltak kénytelenek felnőni, amiben a nemzeti zászló felvonása maga a nácizmus, a politikusok közt pedig divatnak számít más bőrszínű férjet/feleséget választani, hiszen ha nem így tesznek, a végén még valaki nácinak gondolja őket.

Wolfgang Schäuble is azért tartja szépnek az európai-arab keverék nőket, mert ezzel azt próbálja bizonyítani, hogy ő maga a megtestesült tolerancia. Angela Merkel is amiatt támogatja a bevándorlást, hogy ezzel azt bizonyítsa: ő bizony leszámolt elődei bűneivel, az ország sötét múltjával. Ezek az emberek ötszáz millió európai sorsát meghatározó döntéseket hoznak, de valójában minden cselekedetükön megmutatkozik, hogy egy elnyomott, bűntudatba taszított kultúrában nevelkedtek, ahol az önazonosság egyetlen elfogadott építőköve a náci múlt megtagadása. Bűntudatban nevelkedtek, egy lelkileg megnyomorított kisebbség antitetikus véleménydiktatúrája alatt, emiatt egy történelmi fordulóponton cselekvésképtelennek bizonyultak. Hetven évvel ezelőtt aktív politikusok cselekedeteinek emlékével harcolnak ahelyett, hogy szembenéznének a jelen kihívásaival, és felelősséget vállalnának az országért, amit vezetnek.

Nem a jelenben konfrontálódnak, hanem saját múltjukkal folytatnak bárbeszédet.

A németek egyébként olyannyira szembenéztek saját múltjukkal, hogy azt se merik erőszakkal kitenni az országból, akinek elutasították a menedékkérelmét. Türelmesek, toleránsak – megvárják, hogy a migráns önszántából elhagyja az országot. Emiatt történhetett meg, hogy egy 27 éves szíriai bevándorló, akinek egy évvel ezelőtt elutasították a menedékkérelmét, július 24-én még mindig Németországban volt, és Ansbachban felrobbantotta magát.

Merkel pénteken emellett azt is elmondta az újságíróknak, hogy Németország nem áll háborúban az iszlámmal. Alapvetően, semmilyen iszlámmal nem állnak háborúban, tehát nem üzentek hadat azoknak sem, akik kalifátust akarnak Európában, és a szaúdi királyi család pénzén fegyverraktárakat működtetnek Németország területén. A német kormánypártnak már saját iszlám tagozata is van: ha minden “jól” megy, nemsokára iszlám pártok alakulhatnak, így Európában újra összekapcsolódhat az állam és az egyház – nem a keresztény, hanem az a vallás, aminek nemsokára legtöbb követője lesz Európában. Akkor végre mindenki számára cáfolhatatlan lesz, hogy a német vezetők a lehető leghatározottabban elhatárolódnak a 70 évvel ezelőtt élt német vezetők tetteitől – mert nekik ma ez a legfontosabb.

Európa máig nem ismerte fel, hogy ami most zajlik, az a középkori keresztes háborúk modern megfelelője. Nem a Közel-Kelet, hanem Európa irányába – és nem a kereszténység, hanem olyan országok részéről, ahol az iszlám egy radikális ága államvallás (pl. Szaúd-Arábia), így kiterjedt titkosszolgálati eszközökkel építhet magának gyarmatbirodalmat. Európai országok küldözgetnek mindenféle üzeneteket – fizetett hirdetések – a közel-keleti újságokba; “ne jöjjetek ide”. Eközben a vezetőink azt mondják: “jöjjetek ide, szívesen látunk”. Pedig ez a keresztes háború XXI. századi megfelelője, és a középkori keresztes hadjáratoknak valószínűleg aligha állta volna útját néhány reklámüzenet. Ezekkel a reklámkampányokkal semmi egyebet nem tettünk, mint saját múltbéli énünknek üzentünk. Az iszlám most éli meg azokat a véres vallásháborúkat, amiket évszázadokkal ezelőtt keresztény felekezetek folytattak egymás ellen. A fundamentalista iszlám most folytatja saját keresztes, sarlóholdas háborúját.

Az Európai Unióra méltatlanul nagy befolyást gyakorló németek is láthatóan saját múltjukat próbálnák más mederbe terelni, de a jelen problémáival nem vállalnak semmilyen összeütközést. Azt gondoltuk, a modern korban élünk – de a liberálisok újra Európába invitálták a középkort. Újra jön a vérbosszú, az önbíráskodás, a nemi erőszak utáni kényszerházasság, és egy sor más dolog, amit Európa évszázadokkal ezelőtt száműzött a mindennapokból. Ha elég sokáig és kitartóan vagyunk toleránsak, kannibálokat is hozhatunk – az eltérő kultúrák jól megférnek egymás mellett.