Egyesíti tengeralattjáró-flottáját Németország és Lengyelország

Németország és Lengyelország közös tengeralattjáró-parancsnokságot hoz létre, és megállapodtak a két ország haditengerészetének együttes erővel történő modernizálásáról.

A két ország vezetői által aláírt memorandum közös operatív irányító központot hoz létre Németországban, Glücksburgban. A lengyel haditengerészet csatlakoztatja tengeralattjáró-flottáját a német irányító központhoz, emellett két lengyel haditengerészeti tiszt fog állomásozni állandó jelleggel a német városban.

A német haditengerészet szóvivője történelmi jelentőségű lépésnek nevezte az egyezményt. A közös parancsnokság alatt összesen 11 – német részről 6 U-212A osztályú, lengyel részről 5 – tengeralattjáró működik majd.

A szóvivő egyértelműen kijelentette, hogy ez egy új integrációs folyamat kezdetét jelenti, és idővel számítanak arra, hogy más országok is csatlakoznak a közös hatósághoz. Norvégia már megkapta az erre vonatkozó ajánlásokat, és tekintve a három ország közti kapcsolatok alakulását, valószínű, hogy nemsokára Norvégia is csatlakozik. A lengyel haditengerészet korábban négy tengeralattjáróját szerezte be Norvégiától, és a német haditengerészet szintén az északi országtól fog további hatot vásárolni egy új fegyverüzlet keretében.

A közlemény szerint Németország azt is tervezi, hogy egy új műveleti központot létesít Rostock területén, a Balti-tenger nyugati sarkában. A szóvivő azt mondta, ez a NATO egy parancsnoki központjaként is funkcionál majd, és a lengyelekkel közös parancsnoki központot is a NATO számára alkalmazható új modellként kívánják előterjeszteni. A Rostock központban elméletileg a Batikum valamennyi NATO-országának küldöttei jelen lesznek.

Ez a NATO terjeszkedésének újabb fázisát jelenti az orosz határ mentén. Az atlanti katonai tömb évek óta fokozza jelenlétét Oroszország határai mentén, ennek részeként – gyakran átmeneti jelenlétnek nyilvánítva és hadgyakorlatok ürügyén – amerikai páncélos haderő, illetve légierő jelent meg Oroszország Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal (Kalinyingrád térsége) közös határain, miközben az amerikai haditengerészet fokozta jelenlétét Oroszország tengeri határai mentén a Fekete-tengeren, valamint kiterjesztette együttműködését Grúziával és Azerbajdzsánnal (szintén az orosz határ mentén). Emellett 2018-ban újabb Aegis rakétarendszerek kezdik meg működésüket Lengyelországban.

Moszkva számos alkalommal egyértelművé tette, hogy a NATO ilyen mértékű haderő-építését az orosz határ mentén nem csak háborús készülődésnek, de egyenesen provokációnak tekinti. A NATO ugyanis nem csak Kelet-Európában fokozza jelenlétét Oroszország határain (bár hazánkat és a térségi országokat főként ez érinti), de ugyanezen tevékenységet folytatja Norvégia és Oroszország határvizein, valamint a Csendes-óceán északi részén, ahol az amerikai haderő Japánban szintén közvetlen Oroszország határain állomásozik.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy az Oroszország nyugati határain előállt helyzetet továbbra is instabilnak tekinti, mivel a NATO elsősorban a határ menti országokban fokozza jelenlétét. A védelmi miniszter egyértelművé tette, hogy a NATO ezen tevékenysége nem csak aláássa Európa biztonságának stabilitását, de megtorló intézkedések meghozatalára kényszeríti Oroszországot.