Németország nem ratifikálja Szerbia uniós csatlakozását, ameddig Belgrád el nem ismeri Koszovót az ENSZ teljes jogú tagjaként.
A szerb Dana hírügynökség a Kereszténydemokrata Unió egy meg nem nevezett tagjára hivatkozva írja ezt, aki szerint a szerb politikusoknak egyértelművé lett téve, hogy Koszovó független államként való elismerése Szerbia uniós csatlakozásának egyik feltétele lesz. A beszámoló szerint a pártban máig nyitott kérdés a szerb uniós csatlakozás, és számos ellentétes vélemény létezik azzal kapcsolatban, mit kell és mit nem kell megkövetelni Szerbiától.
Koszovó 2008 februárjában nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától. Belgrád máig saját területének tartja a leszakadt területeket, melyek függetlenségét számos ország, többek között Oroszország sem ismeri el.
A lap most azt írja, a CDU tagjai szerint Szerbiában is el kell indítani Koszovó független államként való elismerésének folyamatát. Az általuk hivatkozott politikus szerint meg kell győzni a szerb kormánypártot arról, hogy ismerjék el Koszovó “függetlenségét”, és ennek érdekében máris tárgyalásokat kezdeményeztek Szerbia számos politikai pártjával. Ha a kormánypárt nem hajlandó erre a lépésre, másik politikai erő fogja megtenni helyettük. A Dana hírügynökség egyben azt is írja, hogy számos szerb politikust megkérdeztek ezzel kapcsolatban, de senkitől nem kaptak választ.
2015 augusztus 25-én egy Brüsszelben, Belgrádban és Pristinában zajló tárgyalássorozat után az érintett felek aláírtak egy megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a Koszovóban élő szerbek autonómiát kapjanak. Ez a tárgyalássorozat Koszovó elismerésének egy előkészítő fázisát jelenti, tekintve, hogy az elszakadt területeken élő szerbeket immár határon túliakként kezeli a szerb kormány, nem pedig Szerbia részeként.
Szerbia uniós csatlakozásának “beindítása” érdekében Brüsszel számos kényszerítő eszközzel élt; egyrészt, csapdahelyzetet készítettek elő a magyar kormány számára, ami nem együttműködés esetén a radikális jobboldali csoportok szerb határ menti fokozott aktivitásával kellett szembenézzen. A magyar kormány együttműködésére azért volt szükségük, mert a déli határon épült szerb-magyar határzár egy olyan eszköz, ami lehetővé tette, hogy Brüsszel kontrollálni tudja a Szerbiára nehezedő migrációs nyomást, és annak enyhítése ellenében feltételeket szabjon. A Szerbia uniós csatlakozásáról folytatott tárgyalások a déli határkerítés működésbe lépését követőn újultak ki. Szerbia uniós csatlakozásának kikényszerítését követően – értelemszerűen – Brüsszelnek már nincs szüksége a szerb határon magyar szélsőjobboldalra.