Repülőgépek zuhannak le, atomerőművek meghibásodnak – háború a XXI. században

Az amerikai védelmi ipar főbb szereplői a kormány megrendelésére olyan kiberfegyverek létrehozásán dolgoznak, melyek katonai beavatkozás nélkül is lehetővé teszik az ellenséges ország infrastruktúrájának megsemmisítését.

Az amerikai kormány által rendelt új fegyverrendszerekről jelentő Nextgov információi szerint az amerikai hadsereg a közeljövőben képessé válik arra, hogy katonai beavatkozás nélkül mérjen megsemmisítő csapást egy idegen ország területén. Napjainkban a stratégiai fontosságú infrastruktúra – pl. erőművek – vezérlése korszerű számítógépes rendszerek segítségével történik, ami lehetővé teszi, hogy idegen hatalmak fizikai beavatkozás nélkül előidézzenek egy számos halálos áldozattal – akár tömegek halálával – járó robbanást, vagy egy ellenséges ország áramellátását és távközlését teljes egészében leállítsák, mindössze a megfelelő vezérlőrendszerre megírt programok segítségével. Egy ilyen beavatkozás többnyire nem jár látható agresszióval, ami az új évszázad háborúinak kulcsfontosságú elemévé teszi az infrastruktúra elleni kibertámadásokat.

A Nextgov információi szerint az amerikai hadsereg olyan kiberfegyverek létrehozásán dolgozik, melyek alkalmasak arra, hogy egy idegen országban a kritikus infrastruktúra önmegsemmisítését előidézzék. Ennek eredményeként erőművek robbanhatnak fel anélkül, hogy látható beavatkozás történt volna, vagy akár az Egyesült Államok érintettsége felmerülne a katasztrófa bekövetkezte után.

A Pentagon jelenleg érvényben lévő doktrínája tiltja az emberi élet kioltására alkalmas kiberfegyverek használatát. A júniusban nyilvánosságra hozott “Law of War Manual” alapján nem is engedélyeznék a kiberfegyverek tömegpusztító fegyverként történő felhasználását, és a kritikus infrastruktúrát célzó programok szabályozása gyakorlatilag a konvencionális fegyverekre is érvényes irányelvek mentén történik; amennyiben a kiberfegyver kritikus infrastruktúra megsemmisítése céljából felhasználásra kerül, az a nemzetközi jog szerint háborús cselekménynek minősül. Ennek ellenőrzése azonban közel lehetetlen, éppen amiatt, mert egy ilyen, rosszindulatú program által előidézett katasztrófa során – bizonyíték híján – fel sem merülne az Egyesült Államok érintettsége. Az említett dokumentum az ilyen típusú fegyver alkalmazására számos példát felhoz; többek között

  • atomerőmű hűtőblokkjai leolvadásának előidézése,
  • lakott terület elárasztása duzzasztógát megnyitásával, vagy a
  • tömegközlekedés irányító-központjainak leállítása, repülőgép-szerencsétlenségek előidézése.

A kritikus infrastruktúra elleni csapásra alkalmas új kiberfegyverek fejlesztéséért az USA kiberparancsnoksága (US CYBERCOM) felelős, és a több mint 460 millió dolláros szerződésért olyan vállalatok versenyeznek, mint a Raytheon, a Northrop Grumman és Lockheed Martin.