Milos Zeman cseh államfő nem vesz részt a NATO közép- és kelet-európai regionális csúcstalálkozóján, ahol a tagállamok az állandó amerikai katonai jelenlétről “hoznak döntést”.

A Hospodarske Noviny cseh napilap szerint a Romániában kezdődő csúcstalálkozóról való távolmaradást Zeman már korábban bejelentette, és az elnöki szóvivő most emlékeztetett, hogy Zeman októberben személyesen elnézést kért a visegrádi csoport államfőitől. Ugyanezt azonban nem tette meg az Egyesült Államok és más NATO-tagországok vonatkozásában, amivel kifejezésre juttatta, hogy a katonai szövetségben főként a V4 vezetőinek véleményét tartja mérvadónak.

A Románia és Lengyelország által kezdeményezett találkozón a balti országok, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Bulgária vezetői vesznek részt. A lap szerint a Cseh Köztársaság az egyetlen ország, amely a bukaresti NATO-találkozón nem képviselteti magát államfői szinten – ehelyett a képviselőház elnöke, Jan Hamacek jelenik meg rendezvényen.

Zeman szeptember elején személyesen fogadta Prágában Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, a találkozón azonban a NATO-zászló helyett az ENSZ zászlaját vonták fel. A szimbolikus lépéssel a cseh államfő kifejezésre juttatta, hogy továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a katonai beavatkozásokról, és Csehország nem fog támogatni egy újabb illegális NATO-beavatkozást.

Robert Fico szlovák miniszterelnök október elején szintén olyan véleményt fogalmazott meg, amely ellentétben áll a NATO-fősodor által alkalmazott retorikával. Fico szerint Szíriában az orosz beavatkozás elfogadható, Európa pedig elsősorban azzal a problémával kell szembenézzen, hogy Brüsszel diktátumokat szab meg és semmibe veszi a tagállamok szuverenitását. Fico korábban azt is kijelentette; nem fogja engedélyezni, hogy az amerikai csapatok állandó jelleggel az országban állomásozzanak. Szlovákia és Csehország különutassága pedig azt mutatja, hogy a visegrádi csoport és a NATO közt törésvonal jön létre.

Az Egyesült Államok szintén látja ezt a folyamatot, emiatt katonai erőt összpontosít Magyarország területén, és Lengyelországban, Romániában fokozza a csapásmérő erőt, hogy katonai nyomásgyakorlással hátráltassa a visegrádi országok függetlenedését az amerikai befolyás alól.