A cseh államfő nemet mondott az Ukrajnában zajló illegális NATO-beavatkozásra

Milos Zeman emlékeztette a NATO főtitkárát, hogy a nemzetközi jog szerint ki dönt a katonai beavatkozásokról. A cseh elnöki hivatal “összetévesztette” a NATO zászlaját az ENSZ lobogóval, és a NATO-főtitkár érkezésekor utóbbi lett felvonva.

A Zvezda TV adott hírt arról, hogy Milos Zeman hivatala “nem tudott különbséget tenni a NATO és az ENSZ zászlaja közt”, emiatt NATO-zászló helyett az ENSZ jelképe jelent meg, amikor Jens Stoltenberg Prágába érkezett, hogy az államfővel tárgyaljon.

Az elnöki hivatal sajtófőnöke szerint “folyamatban van az ügy kivizsgálása”, és az eset “vélhetően a személyi gárda egy tagjának hibájából történt”, de “egyébként is, senki nem vette észre a különbséget”, és az eset “nem volt hatással a cseh államfő és a NATO főtitkára közti tárgyalásokra”.

Ugyanakkor, a két zászló felcserélése diplomáciai jelzés értékű, a cseh TV vélhetően ennek jelentőségéről akarta elterelni a figyelmet, amikor az elnöki hivatalt szándékozta nevetségessé tenni.

Milos Zeman korábban sorozatosan összeütközésbe került az Egyesült Államok képviseletével, külpolitikai állásfoglalásai miatt folyamatos nyomásgyakorlásnak van kitéve az amerikai diplomaták részéről. Zeman részt vett a második világháború lezárásának 70. évfordulóján, Moszkvában tartott győzelmi felvonuláson. Azt megelőzően az amerikai nagykövet próbálta személyesen meggyőzni arról, hogy ne utazzon Moszkvába, Zeman azonban hárította a nagykövet megkereséseit. Az államfő kijelentette, hogy hajlandó személyesen fogadni az amerikai nagykövetet, de csak akkor, ha az amerikai elnök is személyesen fogadja a Fehér Házban a cseh nagykövetet.

Zeman augusztus első hetében kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezetése alatt álló nyugati tömb felelős az Európát sújtó tömeges bevándorlásért. Az államfő a Blesk magazinnak adott interjú során kifejtette, hogy a NATO-beavatkozások közvetlen következménye a migrációs válság, az első illegális – ENSZ-BT felhatalmazás nélküli – NATO-beavatkozás után ugyanis a nyugati országok rádöbbentek, hogy “szabad a préda”, és sorra megdöntötték több észak-afrikai és közel-keleti ország rendszereit. Líbia esetéből már valamennyi nyugati ország levonta a következtetést, hogy az illegális NATO-beavatkozás semmilyen negatív következménnyel nem jár rájuk nézve.

A mostani eset erre az eseménysorozatra vezethető vissza: Ukrajnában egy újabb illegális NATO-beavatkozás zajlik, mostanra mintegy 18 nyugati ország fegyveres erői vannak jelen az országban. A cseh elnöki hivatal azon lépése, hogy a NATO zászlaja helyett az ENSZ-lobogót vonták fel Stoltenberg érkezésekor, azt jelenti, hogy a NATO-főtitkár közvetlen szerepvállalást követelt volna meg Csehországtól az ukrán háborúban. Milos Zeman hivatala azonban kifejezésre juttatta, hogy Csehország nem hajlandó részt venni egy illegális NATO-beavatkozásban, és kizárólag akkor vesz részt nyíltan a konfliktus katonai rendezésében, ha arra az ENSZ-BT felhatalmazást ad.

A NATO-beavatkozásokról – hivatalosan – továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt. Emiatt zajlik Ukrajnában tucatnyi különböző hadgyakorlat, amin 18 ország fegyveres erői vesznek részt, ahelyett, hogy azt annak neveznék, ami: NATO-beavatkozásnak. A cseh államfőnek Stoltenberg érkezésekor elég volt ránézni az ENSZ-zászlóra, hogy megértesse az ukrán válsággal kapcsolatos állásfoglalását.