Oroszország az ENSZ elé tárna egy határozattervezetet, ami kimondja, hogy nemzetközi elszigeteltségbe kell kényszeríteni minden olyan országot, ahol a közelmúltban puccs történt. A lépés nem csak Ukrajna és a Közel-Kelet helyzete miatt fontos, hanem alapjaiban változtatná meg a globális politikát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy venezuelai televíziónak adott interjú során jelentette ki, hogy az ENSZ egészére ki kellene terjeszteni azt az afrikai és dél-amerikai országokban alkalmazott gyakorlatot, melynek lényege, hogy elszigeteltségbe kényszerítik azokat az országokat, ahol a közelmúltban külföldről vezérelt hatalomátvétel történt. A főként latin-amerikai országok által alkalmazott gyakorlat lényege, hogy amennyiben egy idegen hatalom belföldi proxy-szervezeteken keresztül erőszakkal magához ragadja a hatalmat, a térségi országok totális bojkott alá vonják az új kollaboráns kormányt, annak megsegítésében humanitárius szempontok alapján sem vesznek részt, így hosszú távon ellehetetlenítik az idegen hatalom számára az újabb gyarmatterület stabilizálását.

Lavrov szerint az ENSZ a nemzetközi jog szintjére kell emelje ezt a gyakorlatot, és amennyiben egy országban erőszakos hatalomátvétel történik, az adott ország megszűnik a nemzetközi közösség rendes tagja lenni. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy bár a be nem avatkozás irányelve ma is érvényben van, az országok ezt saját érdekeik mentén elferdítve értelmezik; az erősebb hatalmak eltávolítják a gyengébb országok kormányait, eközben csak azt nevezik külső beavatkozásnak, ha egy másik hatalom a helyzet stabilizálása érdekében a legitim kormány megsegítésére tesz lépéseket. Lavrov szerint mostanra olyan helyzet állt elő, hogy egyes országok kényük-kedvük szerint eltávolítják a számukra nem elfogadható kormányokat, ezért erősebb garanciákra lesz szükség annak biztosítására, hogy egy adott ország politikai berendezkedéséről azok döntsenek, akiket a döntés következménye közvetlenül érint a mindennapokban.

A külügyminiszter erre példaként az ukrán EuroMajdant, és a Grúziában történt “rózsás forradalmat” nevezte, valamint számos olyan ország esetét, ahol a fenti két példával ellentétben már a hatalomátvétel során is ezrek haltak meg (pl. Líbia, Egyiptom). Lavrov szerint amennyiben egy országot külső hatalom destabilizál, a nemzetközi közösség meg kell akadályozza, hogy bármely ország is az újonnan hatalomra jutott csoportot kezelje az adott ország legitim kormányaként.