Kirgizisztánban a mai nappal érvénybe lépett a kormányrendelet, ami leállítja az Egyesült Államokkal folytatott együttműködést. Az ország kiutasítja az eddig tanácsadóként működő amerikai katonai szakértőket is.

A Kirgizisztán és az Egyesült Államok közti “együttműködési megállapodás” elsősorban azt jelentette, hogy az amerikai “civil és katonai szakértők” jelen voltak az országban, és a legkülönbözőbb területeken kifejtették tevékenységüket. Az “egyenlőségre épülő kapcsolat” szintén annyiban nyilvánult meg, hogy a két ország közt vámmentesség volt, az amerikaiak bármit ellenőrzés nélkül bevihettek. Ez az “együttműködés” a mai nappal hivatalosan is véget ért.

Kirgizisztán elsőként amiatt jelentette be a vonatkozó egyezmények felmondását, mert az Egyesült Államok egy olyan személyt tüntetett ki az “emberi jogok védelmezője” címmel, akit Kirgizisztánban etnikai feszültség szítása és rendőrök meggyilkolása miatt börtönbe zártak. Aibek Moldogaziev, Kirgizisztán külügyminisztériumának emberi jogokért felelős képviselője szerint az amerikai kormány elsősorban az amerikai érdekérvényesítést érti az “emberi jogok” alatt, és ez az együttműködés folyamán mindvégig látható volt; az amerikaiak “otthon érezték magukat”, és ameddig saját létesítményük volt a Manas katonai bázis, úgy gondolták, hogy bármit megtehetnek az országban, a diplomáciai mentesség védőernyője alatt akár etnikai feszültségszítást folytathatnak, gyilkosságokat követhetnek el.

Moldogaziev emlékeztetett, hogy 2006-ban Washington diplomáciai mentességet adott annak az amerikai katonának, aki a nyílt utcán meggyilkolt egy kirgiz állampolgárt. A hivatalos magyarázat szerint az áldozat – Alexander Ivanov – “késsel fenyegette” az amerikai katonát, emiatt kellett a nyílt utcán agyonlőni, majd a gyilkosának diplomáciai mentességet biztosítani.

Korábban a Manas katonai bázist vették vissza az amerikai hadseregtől, mert a gyilkossági eseteken felül a helyi lakosok rendre arra panaszkodtak, hogy a hétköznapi életet is lehetetlenné teszi az amerikaiak tevékenysége. Kora hajnalban szálltak fel és le a katonai gépek a környéken élő civilek házai fölött, ami a nyilvánvaló hatások mellett olyan következményekkel is járt, hogy “ismeretlen vegyi anyagok” gyakorlatilag leégették a helyi gazdák terményeit.

Washington mindeddig semmilyen kártérítést nem fizetett az “együttműködés” során okozott károkért, ami fokozatosan vezetett az amerikaiakkal kötött egyezmények felmondásához. A kirgiz kormány szerint ráadásul az “együttműködés” semmilyen használható infrastruktúrát nem hagyott maga után. Az amerikai létesítmények berendezései értelemszerűen az amerikai szabványt használták, így további karbantartásuk és az alternatív használat sem megoldható.

Kirgizisztán 2015 május 21-én csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, majd augusztus 11-én teljes jogú taggá vált – ezzel egyértelművé tette, hogy a jövőben semmilyen fajta együttműködést nem tud elképzelni az Egyesült Államokkal.

Zdzisław Sadowski lengyel közgazdász szerint “ha egyszer bevonulnak az amerikaiak, soha nem távoznak”. A kirgiz-amerikai kapcsolatok alakulása szintén alátámasztja, hogy az amerikaiakkal ápolt “megállapodások” felmondása csak akkor lehetséges, ha egy ország más nagyhatalommal tud kiépíteni szoros kapcsolatot.