Törökország a szankciók ellenére nem áll el az Sz-400 vételétől

2017. áprilisában a török kormány megállapodást írt alá az orosz Sz-400 rakétarendszer megvásárlásáról. A külügyminisztérium most megerősítette; annak ellenére, hogy a NATO-tagállamok szankciókat hoztak Oroszország ellen, Törökország továbbra sem áll el az üzlettől.

Pénteken a török külügyminisztérium szóvivője, Hami Aksoy egy orosz hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy a Roszoboronexport ellen hozott amerikai szankciók ellenére Törökország továbbra sem áll el az Sz-400 rakétakomplexum megvásárlásától, az üzlet véglegesnek tekintendő. A szóvivő szerint “Recep Tayyip Erdogan elnök egyértelművé tette, hogy a két ország közti megállapodás végleges, az Sz-400 vétele lezárt ügy.”

A Sz-400 vételének ügyében szintén egy új fejlemény, hogy miután az Egyesült Államok már a NATO-szövetséges országot is szankciókkal fenyegette a nem-amerikai rakétakomplexum megvétele miatt, egy magas szintű török-orosz találkozón döntés született arról, hogy az Sz-400 Törökországnak átadását egy évvel korábbra hozzák a szerződésben meghatározott időponthoz képest.

Az USA szankciókat hozna Törökország ellen

Törökország azt követően hozott döntést az Sz-400 rakétakomplexum megvételéről, hogy a török-szíriai határon állomásozó Patriot-rendszereket hackertámadás érte. A 2015 júliusában történt incidensről a Local német napilap számolt be. A lap szerint magát a behatolást nem is vették észre a NATO-erők; a kibertámadás tényét akkor ismerték fel, amikor a Patriot rakétakomplexumok ki nem adott parancsokat kezdtek végrehajtani, és számos nemkívánt rakétaindítás történt.

Alig néhány héttel azután, hogy ismeretlen hackerek átvették az irányítást a NATO rakétaindítások felett, az USA és Németország egyaránt megkezdte a Patriot komplexumok kivonását Törökországból. Négy hónappal a hackertámadás után már a nemzetközi sajtó számára is ismert tény volt, hogy Törökország nem a NATO-tól vásárol rakétavédelmi rendszert, ehelyett Kínával és Oroszországgal folytat tárgyalásokat.

Később a török kormány az orosz Sz-400 rakétarendszer megvásárlásáról írt alá szerződést, az amerikaiak pedig elkezdték inkább Kelet-Európában értékesíteni a Törökország által elutasított Patriot rakétakomplexumokat.

A NATO rakétarendszerei azóta több szövetséges országban is kudarcot vallottak. Szaúd-Arábiában egy alkalommal a Patriot-komplexum nem tudta elhárítani a húszi felkelők által a fővárosra kilőtt ballisztikus rakétákat. Egy másik alkalommal pedig a Patriot légvédelmi rakéta csapódott be lakott területen, utóbbi incidens során haláleset is történt.