Kormányváltás helyett a liberalizmus leváltásáról döntött Magyarország

A választók kétharmados többséget adtak annak a politikának, hogy a tömeges bevándorlást meg kell akadályozni, a külföldi-ügynök szervezeteket be kell tiltani, és a liberálisoktól el kell venni minden médiafelületet.

A szavazatok 98,96%-os feldolgozottsága mellett kijelenthető, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett a vasárnapi országgyűlési választásokon – áll a valasztas.hu-n megjelent közleményben. A tájékoztató szerint a Fidesz-KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20 mandátummal rendelkezhet az új országgyűlésben.

A nagy pártok mellett bejutott a parlamentbe több szélsőséges párt is. A radikális atlantista Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8 mandátummal rendelkezhet a tájékoztató szerint.

A választásokon a részvételi arány rendkívül magas volt, a korábbi választásokhoz képest összehasonlításokban óráról órára rekordokat döntött.

A kormánypártok és ellenzéki erők mozgósítási tematikájának összehasonlításával az is láthatóvá vált, hogy a rendkívül intenzív választói aktivitás nem az ellenzéki pártok érdeme, hanem a kormánypárti mozgósításnak köszönhető.

Az ellenzéki pártok fő kampánytematikája volt a korrupció, a sajtószabadság megszűnése, a fékek és ellensúlyok felszámolása, a keleti nyitás veszélyei és a nyugati országok politikájának vakon követése helyett szuverenista alapállás felvállalása mint negatívum. Tekintve, hogy ezek a témák negatív kontextusban és mozgósító szándékkal jelentek meg az ellenzéki pártok kommunikációjában, de mindezek hangsúlyozásával semmilyen látványos eredményt nem értek el, kijelenthető, hogy az emberek többsége nem akarja megakadályozni a kormány központosítási törekvéseivel társított szuverenista külpolitikát.

A kormánypártok tematikája a kampány során a tömeges bevándorlás elleni fellépés, a nyugati befolyás elleni fellépés, a külföldi ügynök-szervezetek működésének korlátozása, az Európai Unió további központosítása elleni fellépés, és a liberalizmus ellenségképpé állítása, vagyis szakítás az elmúlt három évtized uralkodó ideológiájával. További hangsúlyt kaptak olyan pozitív célkitűzések mint a demográfiai válság megoldása a gyermekvállalás ösztönzésével és az elvándorlás visszafordítása.

A kátharmados felhatalmazással magas szintű demokratikus legitimációhoz jutott az a kormánypolitika, ami nem engedélyezi a magyar lakosság felhígítását színesbőrű és eltérő civilizációs hátterű embertömegekkel (ehelyett a belső demográfiai megújulásra helyezné a hangsúlyt), fellép a külföldi ügynök-szervezetek társadalomformáló hatásával szemben, és törekszik a liberalizmus teljes kizárására a magyar információs térből. A választási eredmények alapján a külföldről pénzelt ügynök-szervezetek betiltása és a liberális médiafelületek bezáratása vagy felvásárlása egyaránt demokratikus legitimációval rendelkezik, az ezt ellenző intenzív külföldi kritika és nyomásgyakorlás pedig – a kampánytémák szuverenista vonása miatt – a kormány politikáját további tömegtámogatással láthatja el, ha ezek a külföldi támadások felerősödnek.