Egy antirasszista szervezet vezetője szerint az emberek hozzá lettek szoktatva, hogy az arab és néger mindig áldozat, a fehér ember pedig elnyomó. A liberálisok nem tudnak mit kezdeni ezzel ellentétes helyzetekkel, ezért inkább nem beszélnek róla.

Hosszú évtizedes tapasztalatok alapján az emberekben az a kép rögzült, hogy az arab és afrikai származású menekültek mindig az áldozat szerepébe kerülnek, és meg kell védeni őket, a fehér ember pedig az elnyomó fél, az agresszor – mondta egy antirasszista szervezet vezetője a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva. A meglepő nyilatkozat sok mindent megmagyaráz azzal kapcsolatban, ahogyan a liberális a sajtó a bevándorlási válságot kezelte.

“Ma nem beszélhetsz fehér emberek elleni rasszizmusról, ez egy tabu téma. Az ilyen hozzáállás gyökereit az oktatásban és nevelésben kell keresni, mert hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy az arabok és Ázsiából érkező feketék elnyomás áldozatává válnak, és a fehér ember képét az elnyomókéval társítjuk” – mondta.

Laurent de Béchade, az OLRA (Organisation de lutte contre le Racisme Anti-blanc) rasszizmusellenes szervezet vezetője szerint azonban ma már szociológiai kutatások igazolják, hogy Franciaországban a fehér emberek 15%-a vált már valamilyen rasszista indíttatású cselekmény áldozatává.

“Voltak egészen rémisztő erőszakos bűncselekmények is, melyeket rasszista indíttatásból követtek el fehér emberek ellen” – mondta.

A nyilatkozatból egyértelművé vált, hogy a bevándorlási válság kapcsán a liberálisok olyan tényekkel kellett szembesüljenek, ami alapvetően nem összeegyeztethető a világképükkel. A fent említett képzettársításokkal ellentétben, a migrációs válság során főleg nem a menekültek váltak fehér ember általi erőszak áldozatává, hanem az arab és afrikai migránsok követtek el bűncselekményeket fehérek ellen tömeges jelleggel. Igen, fehér szélsőjobboldaliak is követtek el bűncselekményt bevándorlók ellen, de statisztikailag nem ez vált meghatározóvá.

A menekültválság során ahelyett, hogy a “felvilágosult liberálisok” az újabb tények befogadásával megváltoztatták volna a világról alkotott elképzeléseiket, inkább tabuvá nyilvánították a tényeket, és nem számoltak be ezekről a bűncselekményekről, illetve a történtek tömeges jellegéről. Félretájékoztatták a lakosságot pusztán amiatt, hogy épen és megkérdőjelezetlenül maradjon a világképük – s tették mindezt hivatásos újságíróként.