Szerbia külügyminisztere éles kritikát fogalmazott meg azzal szemben, hogy az amerikai diplomaták szerint a szerb vezetőknek választaniuk kell Kelet és Nyugat közt. A szerb gazdaság 477%-os növekedést produkált a hidegháborús mentalitás elutasításával.

Élesen kritizálta az amerikai diplomatákat Ivica Dacic szerb külügyminiszter, amiért nyomást gyakorolnak a szerb kormányra és megpróbálják elérni, hogy Belgrád lerontsa kapcsolatait az amerikai külpolitika által riválisnak tartott országokkal. Elmondása szerint Szerbia a nyomásgyakorlás ellenére is fenntartja az egyensúlyi külpolitikát, és saját érdekei mentén fog eljárni.

Az eurázsiai ügyekért felelős amerikai államtitkár, Hoyt Brian Yee Belgrádban tett látogatása során azt mondta a szerb vezetőknek, hogy “nem ülhetnek két széken egyszerre”, választaniuk kell az amerikai vagy az orosz vezetésű tömb közt. Egyértelmű, hogy Hoyt Brian Yee melyiket részesítené előnyben.

A szerb külügyminiszter azonban nem fogadta el az amerikai “iránymutatást”. Ivica Dacic egyértelműen kijelentette; Szerbia továbbra is kiegyensúlyozott kapcsolatokat próbál fenntartani az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Oroszországgal és Kínával.

“Amit nem akaruk, hogy egyszer valaki kihúzza a széket alólunk”

– mondta Dacic a Reutres hírügynökségnek nyilatkozva.

Szerbia mindeddig jövedelmező kapcsolatot tudott fenntartani a különböző nagyhatalmi tömbökhöz tartozó országokkal. Fő kereskedelmi partnerei Németország, Olaszország, Oroszország és Kína. Ausztria, Görögország és az Egyesült Államok szintén jelentős befektetésekkel van jelen Szerbiában, miközben Oroszország az olaj és gáz elsődleges forrása maradt. Kína Szerbiát tette meg az “Egy öv, egy út” beruházásainak központjává, ami a kínai és európai piacok közti kritikus fontosságú geopolitikai kapcsolat.

A szerb gazdaság mindeddig hasznot húzott abból, hogy kiegyensúlyozott, többirányú kapcsolatokat tartott fenn; a Világbank szerint a szerb GDP a 2000-ben mért 6,5 milliárd dollárról 2017-re 38 milliárd dollárra növekedett –

ez 477%-os növekedés, mindössze 17 év alatt.

Az Oroszországgal ápolt kapcsolat politikailag is hasznos volt Szerbia számára. Miközben a nyugati országok támogatták az ország területi egységének megbomlását, Oroszország nem ismerte el független országként Koszovót, és egyértelművé tette; vétójogával megakadályozza Koszovó ENSZ-hez történő csatlakozását. Ugyanakkor, az ENSZ 193 tagállama közül 110 elismeri Koszovót független országként.

Dacic határozottan kijelentette; a “két széken ülésnek” kézzel fogható előnyei vannak, például az, hogy Oroszország nem ismerte el az ország területi egységének megbomlását. Emellett kontrasztott vont Koszovó és Katalónia függetlenedése közt; utóbbi esetben a nyugati országok támogatják a területi egység fenntartását, míg Szerbia esetében a szeparatisták oldalára álltak.

Dacic azonban egyértelművé tette, hogy a nyugati országok még jóvá tehetik ezt a sajnálatos hibát. A külügyminiszter korábban egy olyan megoldást javasolt, miszerint Koszovó Szerbia részeként teljes autonómiát kapna, és Belgrádnak lehetősége nyílna a Koszovóban élő 120000 szerb védelmére. Mint mondta, ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a következő száz évben ne legyen háború Koszovó és Szerbia közt.