Külügyminiszter: képmutatás, amit a nyugat-európai országok művelnek

Az Európai Unió bizonyos országai képmutató politikát folytatnak; támogatják a Moszkva-ellenes szankciókat, de eközben maguk is fokozzák a gazdasági együttműködést Oroszországgal – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken egy olasz lapnak nyilatkozva.

“Oroszország viszonylatában széleskörűen elterjedt a képmutatás Európában. Számos ország jelentős megállapodásokat köt Moszkvával a gazdaságban és energiaszektorban, de eközben próbálják ezt nem közszemlére tenni… Szentpétervárott a legutóbbi Nemzetközi Gazdasági Fórumon többen beszéltek németül, mint amennyien oroszul. Számos vállalat, különösen német, holland, osztrák cégek fontos megállapodásokat kötöttek a Gazprommal. Ez tény.” – mondta az Il Sole 24 Ore olasz napilapnak adott interjú során.

A külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország pragmatikus megközelítést képvisel Oroszországgal szemben, és ugyanezt várja el az Európai Uniótól. Hozzátette: Közép-Európa a történelem során mindig csak veszített a Nyugat-Európa és Oroszország közti konfliktusokon.

“Számunkra a legelőnyösebb, ha hatékony és pragmatikus együttműködés alakul ki Nyugat-Európa és Oroszország közt. Így amikor azt mondom, Németország és Oroszország közt szoros gazdasági kapocs van, ezt nem tartom egy negatív dolognak. Inkább irigyeljük őket” – mondta.

A külügyminiszter megjegyezte; a Magyarország és Oroszország közti gazdasági együttműködés folyamatosan fejlődik. 2017 első hét hónapjában hazánk orosz exportja 40%-kal nőtt a korábbi év azonos időszakához képest. Szijjártó ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország több mint 7 milliárd dollár értékű bevételtől esett el a Moszkva-ellenes szankciók miatt.

Az interjú során a külügyminisztert azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy a migránsok befogadásának elutasítása miatt a nyugat-európai országok megvonnák az uniós források kifizetését. Szijjártó ennek kapcsán kijelentette, hogy az uniós fejlesztési források nem humanitárius segély, ezek kifizetését nemzetközi szerződések szabályozzák, és a fejlesztési források magyarországi felhasználása során többek közt a német, brit és olasz vállalatok is jelentős profitra tesznek szert, így ezek megvonása kontraproduktív lenne.