Katalónia nemzetközi segítséget kér a függetlenség kivívásához

Carles Puigdemont katalán elnök nemzetközi segítségre számít a függetlenség kikiáltásához; keddi beszéde alapján a Spanyolországtól elszakadást nem egyoldalúan, hanem nemzetközi közvetítőkkel és közös megegyezés alapján akarják véghez vinni.

Puigdemont az október 1-i referendum óta mondott első nyilvános beszéde során azt mondta, Katalónia nem kiáltja ki a függetlenséget egyoldalúan, ehelyett nemzetközi közvetítők bevonásával akar tárgyalást folytatni a spanyol hatóságokkal, hogy a Spanyolországtól elszakadás közös megegyezés alapján történhessen meg. A politikus szerint a népszavazás eredménye felhatalmazást adott Katalóniának a független államiság kivívásához, és a kormány feladata, hogy megvalósítsa az emberek szavazás útján kinyilvánított véleményét.

A katalán elnök beszédében a szavazás körül kialakult konfliktus enyhítésének szükségességére hívta fel a figyelmet, emellett mindkét félre vonatkozóan elítélte az erőszakos eszközök alkalmazását. A 20 perces beszéd során Puigdemont azt mondta, a függetlenséget a béke és demokrácia útján kell megvalósítani, emiatt nemzetközi közvetítők bevonását tartja szükségesnek a kialakult helyzet rendezésére.

Az Európai Unió hallgat a népszavazás leverése kapcsán

Katalónia kormánya korábban az Európai Bizottsághoz fordult segítségért; a várakozások szerint uniós hivatalok kellene közreműködjenek a függetlenedési folyamat lebonyolításában, melyek közvetítőként vennének részt a katalán és spanyol hatóságok közti tárgyalási folyamatban.

Carles Puigdemont népszavazás utáni első beszédét feszült várakozás előzte meg. A spanyol hatóságok országszerte nagy mértékben fokozták a biztonsági intézkedéseket, tartva attól, hogy a függetlenség egyoldalú kinyilvánítása hatására zavargások, erőszakos összecsapások kezdődhetnek Katalóniában.

Az október 1-i referendumon a hivatalos eredmények szerint több mint 2,28 millió választó vett részt, 90,18%-ban a függetlenséget támogatva, 43%-ot meghaladó részvételi arány mellett. Az uniós tagállam királya, VI. Fülöp “Spanyolország egységének és nemzeti szuverenitásának megtöréseként” értékelte a népszavazást, az Európai Bizottság elnöke pedig spanyol belügynek nevezte Katalónia függetlenségi törekvését.