Az Európai Bizottság rendkívüli találkozót hívott össze a schengeni országok vezetői számára, hogy kezelni tudják a határellenőrzés bevezetése miatt kialakult helyzetet.

Az Európai Unió április 7-én vezetett be ellenőrzést a külső határokon a fokozódó terrorfenyegetés miatt. 2015 óta számos európai országban történt valamilyen terrortámadás, ezek többségét közel-keleti migráns hajtotta végre, vagy olyan „migrációs hátterű személy”, aki már az EU-ban született, de bevándorlók gyermekeként. A határellenőrzés bevezetésének eredményeként a görög és a spanyol repülőtereken hatalmas tömegek torlódtak fel, és akadozik a közlekedés a schengeni övezet külső határain, valamint számos schengeni ország közt, melyek egy-egy belső határszakaszon vezettek be szigorúbb kontrollt.

A szlovén miniszterelnök, Miro Cerar szerint a horvát határon alakultak ki áldatlan állapotok az utóbbi néhány nap folyamán, miután Brüsszel utasítására le kellett zárniuk a teljes határszakaszt. Szlovénia és Horvátország emiatt közös javaslatokat fog tenni az Európai Bizottság rendkívüli találkozóján, amitől a kialakult kezelhetetlen helyzet enyhítését remélik.

Az Európai Tanács március 7-én határozott arról, hogy a tagállamok szigorú határellenőrzést vezethetnek be, és a határon várakozó EU-s állampolgároknak is utánanézhetnek az erre vonatkozó releváns adatbázisokban, hogy megállapítsák, beléphetnek-e az országba. Az intézkedés során többek közt a schengeni információs rendszerben és az Interpol „lopott és elveszett személyigazoló okmányok” adatbázisában ellenőrizhetik, hogy a határon várakozó személy nem lopott dokumentummal akar-e bejutni az EU területére. Az utóbbi évek során több olyan terrortámadás is történt Nyugat-Európában, amit az EU területére hamis vagy lopott dokumentummal érkező közel-keleti migráns követett el.