Az ivóvízhiányt tartja a XXI. század egyik legmeghatározóbb problémájának a World Resources Institute; a szomjúság a bevándorlás ösztönzője, és 2030-ra pont azokat az országokat sújthatja a szárazság, ahonnan egyébként is fiatal migránsok százezrei özönlenek Európába.
A World Resources Institute jelentései szerint a következő évtizedekben a vízhiány is egyre kézzelfoghatóbb problémát fog jelenteni azoknak az országoknak, ahonnan ma főként a háború és a terrorszervezetek tevékenysége miatt tömegek menekülnek el.
Azon országok közül, melyek a következő évtizedekben fokozódó vízhiánnyal és szárazsággal kell szembenézzenek, minden harmadik abban a válságövezetben található, ahonnan már ma is millió számra menekülnek el az emberek, és ennek a tömegnek tekintélyes hányada Európában akar új életet kezdeni. A közel-keleti és észak-afrikai országok lakosságának elvándorlása pedig segítőre lelt az Európai Unió vezető politikusaiban; Angela Merkel német kancellár épp azt a megoldást húzta elő a cilinderből az európai demográfiai válság kezelésére, hogy más országokból tömegével menekülnek a fiatalok, akiket gyakorlatilag csak be kell engedni ahhoz, hogy megoldódjon a társadalom elöregedésének problémája.
Toronyiránt Németországba
A bevándorlás spontán növekedésének első napját Angela Merkel szerencsétlen bejelentése jelölte, miszerint be kell engedni mindenkit, aki a szíriai válságövezetből menekül Európába.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a kancellár tavaly augusztusi kijelentését úgy kommentálta; ez azért óriási gond, mert ettől kezdve valamennyi, a térségből érkező migráns szírnek fogja kiadni magát. A későbbiek csak visszaigazolták ezt a feltételezést: a balkáni útvonalon érkező migránsok többsége tényleg szírnek vallotta magát, és január 1-i születési dátumot adott meg a hatóságoknak. A migránsoknak adott „meghívólevél” ráadásul fizikai atrocitásokhoz vezetett többek között Magyarország határain is, mert a fiatal migránsok úgy látták, a vezető politikus által adott engedély után nincs más dolguk, mint toronyiránt keresztülgyalogolni Európán, egyenesen Merkel Anyához, aki új életet ad nekik. Sokan nem értették, miért találkoznak határzárral útközben, hiszen Németország vezetője meghívta őket.
Meg sem próbálták leplezni: a halálos ágyán fekvő Európa amiatt nem védi meg határait, mert vezetői a megfiatalodás lehetőségét látják ebben az emberáradatban. Máig a közéletre jelentős befolyást gyakorló szakértők gondolják úgy, hogy a migránsok beengedésével kell megoldani Európa egyik legjelentősebb problémáját; az elöregedést.
Elapadhatatlan forrás
Hónapokra rá adott ki egy jelentést a World Resources Institute, ami sötét jövőképet hozott; a következő évtizedekben pontosan azok az országok fognak szembenézni általános vízhiánnyal, ahonnan ma főként a háborúk miatt menekülnek az emberek. E szerint 2040-re a szárazság miatt élhetetlenné válik a Közel-Kelet több országa, és az az észak-afrikai övezet, ahonnan a háborús helyzet miatt már ma is milliók menekülnek el.
A jelentésben az állt, hogy 2040-re a közel-keleti és észak-afrikai országokban akár 80%-kal is csökkenhet az elérhető víz mennyisége, de 10-20%-os csökkenés várható azokban a közép-afrikai országokban is, ahonnan Nicolas Sarkozy és más vezető politikusok alsó hangon több tízmillió afrikai bevándorlását vetítették előre a következő néhány évtizedre. Orbán Viktor szerint belső-Afrika elapadhatatlan forrást jelent a bevándorlás szempontjából, emiatt nem lehet számítani arra, hogy a háborúk leállításával csökkenne a migrációs nyomás. Épp ellenkezőleg; Európa vízkincse a jövőben még inkább vonzóvá válik a bevándorlók számára.
A víz tehát olyan érték, ami a bevándorlás ösztönzője; a vízben gazdag Európának ez migránsok áradatát jelenti, akik a szomjúságtól hajtva megindulnak Európa felé, hogy – a liberálisok szerint – „megfiatalítsák” a kivénhedt Európát. Merkel meghívólevelét követően már hét napon belül exponenciálisan növekedett a szerb-magyar határon át érkező migránsok száma.
Ugyanakkor, később Nógrádi György azon kijelentése is visszaigazolást nyert, miszerint Merkel meghívólevele belpolitikai válságot idézhet elő Németországban.
A tömeges bevándorlás hatására megerősödött a bevándorlást ellenzők tábora, a kormánykoalíció válságba jutott – eközben mindvégig egyértelmű volt, hogy nem tudják integrálni migránsok nagy tömegeit a német társadalomba; a más kultúrából érkezők továbbra sem a német alkotmányt, hanem a saját hazájukhoz húzó köldökzsinórt tartják vezérfonalnak. A magyar kormány 2015. június 17-én döntött a szerb-magyar határ lezárásáról, így a magyar belpolitikát kevésbé rendezte át a migrációs nyomás, ám Németországban a muszlim migránsok tömeges érkezése megindította a radikalizálódást a bevándorlásellenes szervezetek és a bevándorlók körében egyaránt.
A klímaváltozással egyre gyorsuló bevándorlással mindezek a problémák hatványozottan jelentkezhetnek; Európa saját magát taszította káoszba, és egyelőre nem mutatkoznak jelei annak, hogy a vízhiánnyal meginduló újabb nagy népvándorlás leállítására akár csak hajlandósága is lenne. A rossz nyelvek szerint Merkel és társai számára sürgető az ifjítás, mert a demográfiai mutatók alapján a most leköszönő politikus-generációnak hosszú távon nem garantált a nyugdíja, ha még visszavonulásuk előtt nem gondoskodnak nagy létszámú fiatal munkaerőről.