Senki nem tudja, ki szervezett több ezres török tüntetéseket Németországban

Német nagyvárosokban több ezer fős török tüntetések zajlottak órákkal azután, hogy Törökországban megkezdődött a kormány elleni puccskísérlet. A nemzetbiztonsági szolgálatok nem tudják, milyen szervezeti háló áll mögöttük, de a tüntetők látványos szervezettsége aggodalomra ad okot.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap arról számolt be, hogy néhány óra leforgása alatt, egymástól látszólag függetlenül több ezer török vonult utcára Németország nagyobb városaiban, miután Ankarában és Isztambulban megindult a kormányellenes puccskísérlet. Berlinben egyik óráról a másikra háromezer török tüntető vonult a török nagykövetség épülete elé, és rengeteg török zászlót lehetett látni a tömegben.

Szombat reggel, amikor Binali Yildirim török kormányfő bejelentette, hogy a puccskísérletet leverték, és az élet visszatér a normális kerékvágásba, a németországi tömegdemonstrációk is oszolni kezdtek. Ugyanakkor, Németországban a péntek éjjeli események fokozott biztonsági kockázatra mutattak rá, ami eddig elkerülte a szakértők figyelmét.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten napilapnak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértők elmondása szerint ez a magas fokú mobilizációs képesség komoly problémává válhat Németországban, különösen annak okán, hogy a német hatóságok nem rendelkeznek elégséges információkkal arról, hogyan szerveződtek meg a tüntetések. A lap azt írta; “Törökországban a törökök és a kurdok közti feszültségek tekintetében felmerül annak lehetősége, hogy a két csoport közt erőszakos, tömeges összecsapások német földön is megtörténhetnek.”

Bréma, München, Hannover, Stuttgart területén, valamint Észak-Rajna-Vesztfáliában számos kisebb városban is zajlottak péntek éjjel tömeges török tüntetések. Ugyanilyen tüntetések szerveződtek más európai nagyvárosokban is, például Bécsben, ahol négyezer török részvételével zajlott le egy tömegdemonstráció.

A DWN-nek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértők szerint az illetékes hatóságok nem rendelkeznek elégséges információval arról, ki és hogyan szervezte meg ezeket a tüntetéseket. A török kisebbség látványos mobilizációs képessége emiatt fokozott biztonsági kockázatra világít rá: Németországban egyik óráról a másikra több ezer török tüntető utcára vonulhat, miközben ezek nem a szokványos értelemben vett spontán Facebook-tüntetések voltak, tehát a szervezésük nem volt nyilvánosan nyomon követhető.

Recep Tayyip Erdogan hetekkel ezelőtt árulóknak nevezte azokat a törököket, akik Európában élve nem Törökország kormányának érdekeit védelmezik. Mindez annak lehetőségére mutat rá, hogy a nagy létszámú török kisebbség Törökország titkosszolgálatainak kezében eszközzé válhat, amivel érdekellentét esetén nyomást tudnak gyakorolni Németország kormányára. Ezeket a viszonyokat még veszélyesebbé teszi, hogy török politikusok és diplomaták szoros kapcsolatokat építettek ki számos európai ország radikális jobboldali szervezeteivel. Így a török titkosszolgálatok tömeges mozgósításra lehetnek képesek az Európai Unióban, ha a csatlakozási tárgyalások számukra nem megfelelően alakulnak, vagy az EU valamilyen formában nyílt érdekellentétbe kerülne az Erdogan-rezsimmel.