Több ország is megvétózhatja a transzatlanti szabadrablást

Az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény Belgiumban történt elutasítása után egy diplomáciai forrás közölte, hogy Bulgária és Románia megvétózhatja az EU Kanadával és az Egyesült Államokkal tárgyalt szabadkereskedelmi egyezményeit.

A Ria Novosztyi hírügynökség arról számolt be, hogy Bulgária és Románia amiatt dönthet az egyezmények megvétózása mellett, mert megkötése esetén az Amerikai Egyesült Államok és Kanada fenntartaná a vízumkötelezettséget az európai állampolgárokra vonatkozóan – ezáltal az amerikai üzletemberek korlátlanul tevékenykedhetnének az Európai Unióban, de az európaiakat alaposan megszűrnék, adminisztrációs akadályokkal hátráltatnák az amerikai hatóságok.

A forrás szerint a román és bolgár kormány megvétózza a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) egyezményét, amennyiben a két nyugati ország nem hajlandó eltörölni a vízumkötelességet.

A Kanadával folytatott együttműködés, a CETA létrehozásáról 2013-ban állapodtak meg, de a tárgyalási mandátumokkal kapcsolatos információk csak 2015-ben kaptak nyilvánosságot. Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a CETA célja a vámkorlátok eltávolítása, a piac bővítése. A bizottság honlapján található előrejelzés szerint a megállapodás “több és jobb üzleti lehetőséget biztosít Kanadában, és munkahelyeket teremt Európában.”

Belgium Vallon Régiója tegnap jelentette be, hogy nem hajlandó törvénybe iktatni a Kanadával kötött megállapodást.

A TTIP – az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közti megállapodás – tárgyalása szintén teljes titoktartás mellett zajlik, és hatalmat adna a multinacionális vállalatoknak a tagállamok kormányai felett, miközben végleg ellehetetlenítené a kis- és középvállalkozások működését. Az egyezmény véglegesítését emiatt több ország is megvétózhatja, elsősorban a vízumkötelezettség fenntartása kapcsán.

Az Egyesült Államok részéről a két szabadkereskedelmi egyezmény előkészítését jelenti az Oroszország elleni szankciók megkövetelése az Európai Uniótól. Ezáltal a globális exportra képes európai multinacionális vállalatok nagy mértékben meggyengülnek, és az amerikai multik jelentős piaci előnnyel indulnának a TTIP életbe léptetése után, miközben az USA a vízumkötelesség fenntartásával könnyedén kiszoríthatja az amerikai piacról a szankcióháborút túlélő európai vállalatokat.