Ellehetetlenült a Törökországgal kötött migrációs egyezmény végrehajtása

Az Európai Unió meglehetősen érdekes egyezményt próbált működtetni egy külső hatalommal: csak akkor jöhet át egy migráns a külső határokon, ha valaki távozik helyette. Már a kezdetekkor tudható volt, hogy mindez hosszú távon nem fenntartható, – de most végleg felborulhat ez a több szempontból is abszurd megállapodás.

Az Európai Unió és Törökország közt érvényben lévő egyezményről gyakorlati vonatkozásaiban hamar bebizonyosodott, hogy nem fenntartható hosszú távon. Mostanra azonban nemzetközi szervezetek sora ellenzi, hogy Brüsszel és Ankara egymás közt döntse el, ki jöhet, és kinek kell távoznia. Az unió elsősorban praktikus szempontok alapján volt érdekelt a megállapodás megkötésében: az illegális bevándorlók így is, úgy is jönnek, megállításuk eddig semelyik tagállamnak nem sikerült (legfeljebb a migrációs útvonal megváltoztatása), és ha már mindenféleképpen jönnek, legalább legyenek jogi keretek arra, hogy egy részüket visszatoloncolhassák. Ugyanakkor, már az egyezmény megkötésekor látható volt: ha az Európai Unió a kitoloncolt illegális migránsokért hajlandó legálisan befogadni ugyanannyi bevándorlót, ezáltal a külső hatalmat érdekeltté teszi abban, hogy minél több illegális bevándorló érkezzen Európába.

Német rendőrségi beszámolókból hamar kiderült: ez az egyezmény nem győzte meg a migránsokat arról, hogy határsértés helyett legálisan lépjék át Európa határait. A Die Welt csütörtökön azt írta, pusztán az időjárási viszonyoknak tudható be, hogy átmenetileg kevesebben érkeznek. Nikosz Kszidakisz, az európai ügyekért felelős görög miniszter elmondása szerint viszont aránytalanul nagy mértékben megnőtt a beadott menedékkérelmek száma, tehát az új egyezmény a bevándorlás további ösztönzőjeként kezdett működni. Görögország az egyezmény életbe léptetése után olyan mennyiségben kapott menedékkérelmeket, amit a hatóságok képtelenek feldolgozni, ennek okán legkevesebb két hétre szüneteltetik a menekültek visszaküldését Törökországba – vagyis az egyezmény végrehajtása ellehetetlenült.

Időközben számos segélyszervezet kivonult a Görögországban üzemeltetett menekülttáborokból, nemzetközi jogvédő szervezetek pedig együttes erővel lépnek fel a Brüsszel-Ankara egyezmény ellen. Az Amnesty International szerint a migránsok áthelyezése “sárba tiporja a legkiszolgáltatottabb emberek jogait”. A Vörös Kereszt szerint az egyezmény erkölcstelen és illegális, mivel az EU által felállított “hotspotok” gyakorlatilag fogdává váltak. Egyúttal azt is kijelentették, hogy “Törökország nem biztonságos a migránsok számára”, ezért nem lenne szabad visszatoloncolni őket és harcolni a beutazásuk ellen.

A jogvédő szervezetek kifogásolják, hogy egyes görög szigeteken működtetett táborokban a hadsereg és a rendőrség ellenőrzi, hogy ki megy be, és ki távozik a táborból. A Leszbosz szigetén működő táborban mintegy 3150 fő tartózkodik, akiket több rétegű kerítéssel elzártak a külvilágtól. Miközben egyik helyen a rendvédelem fokozott jelenlétét kritizálták, a Chios-szigettel kapcsolatban azt írják, hogy a migránsok menedék nélkül alszanak a kikötőben, ahol nem részesülnek elegendő védelemben, és nem férnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz.