London polgármestere szerint az Európai Unióból való kilépés előrelépés és fejlődési lehetőség lenne az Egyesült Királyság számára, mert ezáltal a brit vállalatok hatalmas tehertől szabadulnának meg.

Boris Johnson vasárnap az uniós tagságot egy olyan börtönhöz hasonlította, amiben véletlen nyitva felejtették az ajtót, és a rabok a nyitott ajtón át már látják a napfényt. Elmondása szerint az Európai Unió rabságot hozott, míg a kilépés a szabadságot jelenti, és a brit vállalatok az EU jelentette gazdasági terhek lerázását követően jelentős növekedési lehetőségnek néznek elébe.

Johnson február végén tette egyértelművé, hogy aktívan részt fog venni a kilépés melletti kampányban, és megpróbálja ellensúlyozni a kormányfő kampánytevékenységét, aki a fokozódó Brüsszel-ellenes retorika ellenére a tagság fenntartása mellett foglal állást. Elmondása szerint David Cameron maga is meg akarta győzni arról, hogy a tagság fenntartása mellett kampányoljon.

A Sky News szerint a kormányfő dühödten fogadta a hírt, miszerint London polgármestere immár nyíltan a kilépést támogatja. A britek június 23.-án tartanak népszavazást arról, hogy továbbra is tagjai akarnak-e maradni az Európai Uniónak. David Cameron célja eredetileg annyi lett volna a referendum lehetőségének beharangozásával, hogy ezáltal erősebb tárgyalási pozícióra tegyen szert Brüsszellel szemben. A friss közvélemény-kutatások szerint azonban a britek többsége támogatja a kilépést, emiatt fennáll annak lehetősége, hogy a lakosság az uniós tagság felmondását szavazza meg.

A brit referendum az Európai Unió története szempontjából egyedülállónak nevezhető; az új tagállamok bevonására rendszerint olyan népszavazást követően kerül sor, amit sokévi egyoldalú (belépés-párti) kampány és a közvélemény előkészítése előz meg. Magát a referendumot gyakorlatilag csak a belépés legitimálása céljából írják ki, miután a közvélemény-kutatások egyértelműen mutatják, hogy a lakosság többsége már a belépést támogatja.

Annak ellenére, hogy az Európai Uniót egy demokratikus képződménynek szokás tartani, az atlantista politikusok az uniós csatlakozást végső állapotnak tartják, ami visszafordíthatatlan – és a belép(tet)ést követően már nem kérdezik meg a lakosságot arról, hogy elégedettek-e az uniós tagság eredményeivel. Pedig, amennyiben az EU-csatlakozás pozitív hatással lenne az életkörülményekre és megélhetési viszonyokra, az atlantista vezetőknek nem lenne okuk tartani egy ilyen népszavazástól.