A Visegrádi Csoport országai – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – részleges érdekellentétbe került a brit kormánnyal, miután kiderült, hogy David Cameron korlátozni akarja a közép- és kelet-európai állampolgárok munkavállalását az Egyesült Királyságban.

A Visegrádi Csoport országainak együttes fellépése a migrációs válság során nemcsak arra mutatott rá, hogy a régió országai közös fellépéssel valós változásokat érhetnek el az Európai Unióban, de egyben az Európai Unió megosztottságára is rávilágított. David Cameron brit miniszterelnök egy új megállapodást akar kötni az ország uniós tagságának feltételei módosításával kapcsolatban, amit február 18-19-én tárgyalnak az Európai Tanács vezetői. A Visegrádi Csoport országai azonban ellenzik a brit miniszterelnök azon törekvését, hogy korlátozná a közép- és kelet-európai állampolgárok munkavállalását a szociális segélyek és kedvezmények megvonásával. Cameron belföldön többségi támogatáshoz jutott a javaslattal, mert a britek többsége egyetért abban, hogy az országba frissen érkezett munkavállalók nem kellene automatikusan ugyanazokat az előnyöket élvezzék, mint akik hosszú évek óta az Egyesült Királyságban adóznak. Cameron egy olyan tervezetet próbál keresztülvinni, mely szerint az országba érkező külföldi munkavállalóknak járó kedvezményeket legfeljebb négy évig visszatartaná.

A visegrádi országok azonban együttes erővel lépnek fel a brit reformprogram egyes elemeinek elfogadtatása ellen. Vezetőik szerint a britek által tervezett új szabályozás diszkriminatív. Közös közleményükben úgy fogalmaztak: “A Visegrádi Csoport készen áll arra, hogy az Egyesült Királyság nemzeti parlamentek szerepének növelésére tett lépéseit támogassa. Azonban, a V4 országok a mozgás szabadságát az Európai Unió alapértékének tartják, ennek okán nem fognak támogatni olyan javaslatot, ami ennek korlátozására irányul.”

A közlemény az Európai Unió megosztottságára és az eltérő gazdasági fejlettségű európai országok közti feloldhatatlan ellentétre mutat rá. A V4 emellett a macedón-görög határ és Görögország Bulgáriával közös határának lezárását sürgeti, ami szintén éles ellentétben áll a német elképzelésekkel, melyek Törökország bevonásával fékeznék a migrációt. A visegrádi országok tervezete kirekesztené Görögországot a schengeni övezetből, miközben a brüsszeli vezetők a schengeni övezet jelenlegi állapotának fenntartására törekszenek.

A V4 országok összetartása egy olyan forgatókönyv megvalósulásával kísért, amit a brüsszeli vezetők “tökéletes vihar”-ként emlegetnek. A négy ország Macedóniával és Bulgáriával egy tömböt alkotva politikai értelemben elég erős ahhoz, hogy ellenpólust képezzen a nyugat-európai országokkal szemben, ennek okán fenn tudja tartani saját állásfoglalását az Európai Unió két legnagyobb problémájával kapcsolatban. Azt a tényt, hogy számos európai ország újra lezárja a határokat, számos európai vezető az EU legnagyobb válságaként értelmezi, ami káoszba taszíthatja a schengeni övezetet, és ezzel az európai integráció egészét megakasztja.