Egy pénteken nyilvánosságra jutott közvélemény-kutatás eredményei szerint a németek többsége támogatja, hogy az Európai Unió tagállamai visszaállítsák a nemzeti határellenőrzést. A multikulturalizmus kudarcot vallott, párhuzamos társadalmak és extrémista környezet kialakulására lehet számítani.

A ZDF televízió által végzett felmérés eredményei alapján a német lakosság 58%-a támogatja a tagállamok közti határellenőrzés visszaállítását, annak ellenére, hogy az a civil légiközlekedésben és a szállítmányozásban is számos nehézséget okozna. A német lakosság fele már egyértelműen elutasítja Angela Merkel befogadás-politikáját, és a migránsok német határon történő visszafordítását, ill. kiutasítását várná a kormánytól. Ennek oka szintén kiderül a felmérésből: a társadalom 45%-a gondolja úgy, hogy a közel-keleti és észak-afrikai menekültek nem integrálhatók sikeresen egy európai társadalomba.

Németország az Európába érkező bevándorlók elsődleges célpontja volt, és a migráció jelentősen gyorsulni kezdett, miután Angela Merkel kijelentette, hogy a szíriai menekülteket mind befogadja Németország. Az egyértelmű “meghívólevél” után a migránsok többsége elkezdte szíriainak vallani magát, az európai hatóságok pedig nem rendelkeznek megfelelő feltételekkel ahhoz, hogy több mint egymillió ismeretlen személy esetében visszanyomozzák a valós származási országot.

A német belügyminisztérium elmondása szerint tavaly 1,1 millió bevándorlót regisztráltak Németországban, de a migrációs hivatal több mint 400 ezerre becsüli azok számát, akik bejutottak az országba, majd meg sem próbálták regisztráltatni magukat – ehelyett a feketegazdaságban és illegális megélhetési formákkal próbálnak túlélni.

Január 13-án a norvég rendőrség vezetője szintén elismerte, hogy a migránsok többsége nem tud beilleszkedni az európai társadalmakba, jelenlétük ehelyett párhuzamos társadalmak kialakulásához, a társadalmi feszültségek fokozódásához, és a szélsőjobboldali szervezetek támogatottságának növekedéséhez vezet. Marie Benedicte Bjørnland szerint a migrációs válság egy olyan öngerjesztő folyamatot indít be, ami könnyen kicsúszhat az irányítás alól: a migránsok részéről a beilleszkedésre való hajlandóság hiánya miatt tovább radikalizálódhatnak a szélsőjobboldali mozgalmak, a feszültség fokozódása pedig a muszlim közösségek részéről is radikalizálódást indít be.

Bjørnland elmondása szerint hosszú távon olyan társadalmi környezet kialakulásával kell számolni az európai országokban, ahol a ma extrémizmusként ismert irányzatok a mindennapok részévé válnak és általános elfogadottságra tesznek szert.