Európa árulóivá válhatnak a lengyelek

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentése szerint a NATO fokozza katonai jelenlétét Lengyelországban. A varsói csúcstalálkozó után több amerikai katona lesz a térségben, mint eddig bármikor.

A NATO 2016. július 8-9.-én tart csúcstalálkozót Varsóban. Az esemény lebonyolítása az új lengyel kormány számára az egyik legjelentősebb külpolitikai esemény a következő egy évben; Lengyelország új kormánypártja Moszkvára mindig is ellenségként tekintett, de kormányra jutásával az Európai Unió is elsődleges ellenségképpé vált. Eközben azonban a “Jog és Igazságosság” párt szorosabbra fonja “szövetségét” Washingtonnal; januárban bejelentette, hogy a júliusban tartandó csúcstalálkozó ideális alkalmat szolgáltat arra, hogy a NATO állandó kelet-európai jelenlétéről döntés szülessen. A térségünkben zajló hadgyakorlatokra pedig rendszerint többségében az amerikai hadsereg részéről érkeznek katonák és haditechnika, Lengyelország elköteleződése emiatt a gyakorlatban nem “a NATO katonai jelenlétének fokozását” jelenti, hanem kifejezetten az amerikai katonai jelenlét állandósítását Kelet-Európában.

Stoltenberg hétfőn Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott tárgyalást, majd az azt követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a varsói csúcstalálkozó után minden eddiginél több NATO-katona fog állomásozni Lengyelországban. Stoltenberg ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a NATO még idén megkezdi az ehhez szükséges katonai infrastruktúra kiépítését; tavasszal a NATO ballisztikus-rakéta védelmi rendszere újabb elemmel gazdagodik Lengyelországban.

Az amerikai hadsereg 2014 márciusát követően kezdte agresszívan fokozni jelenlétét a térségben, miután az Egyesült Államok nem ismerte el egy a Krím-félszigeten tartott legitim népszavazás eredményeit, és azzal vádolta Moszkvát, hogy megbontotta Ukrajna területi egységét. Az orosz többségi lakosságú területen tartott népszavazáson a krími lakosság 95%-a szavazott az Oroszországi Föderációval történő újraegyesülésre, ami kellemetlenül érintette az Egyesült Államokat; az amerikaiak a Krím-félszigeten akartak haditengerészeti kikötőt működtetni. Ukrajna NATO-ba történő bevonása lehetővé tette volna, hogy az amerikai hadsereg Európában ne csak a Kelet-Európában és a balti országokban, de a Fekete-tengeren is közvetlen Oroszország határáig juthasson.

Német sajtóorgánumok nemrég felhívták a figyelmet arra, hogy a 2016-os év egyik legnagyobb problémája vélhetően Lengyelország lesz: az új varsói kormány saját kezében központosítja a hatalmi ágakat, miközben Washingtonnal működik szoros szövetségben, és harcot folytat minden, az amerikai külpolitikával nem teljes mértékben együttműködő európai hatalmi pólus ellen. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten publicistája szerint az Egyesült Államok Európa ellen fordította Lengyelországot; ennél fogva a lengyel külpolitika egyik elsődleges célkitűzése, hogy megakadályozza a térség két legerősebb hatalmi pólusa, Berlin és Moszkva szövetségre lépését. Mivel mindezt jobboldali populizmusba csomagolva teszi, az amerikai külpolitikai törekvések végrehajtása többségi támogatottsághoz jutott Lengyelországban.