Nemzetbiztonsági kockázat a képviselők izraeli kettős állampolgársága

Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában emlékeztetett: továbbra is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy nem lehet tudni, mely országgyűlési képviselőknek van a magyar mellett izraeli állampolgársága is, miközben ez nyilvánvalóan részrehajlást okoz és befolyásolja a döntéshozatalt.

  • A politikusok egy része etnikai tisztogatás esetén is automatikusan Izrael pártját fogja, ami arra utalhat, hogy egyes kérdésekben nem képesek egy másik ország irányába tett esküjüktől függetlenül döntést hozni, ezzel a bűnpártolás irányába viszik a magyar külpolitikát.

A jobbikos politikus a képviselők izraeli kettős állampolgárságának firtatásával olyan témához nyúlt, ami továbbra is a politikai korrektség védőbástyája, és teljes tabut képez a magyar belpolitikában. A műsorvezető szerint “kicsit zsidózik”, aki megfogalmazza ezt a problémát – eközben egyértelművé tette, hogy a liberális vitakultúra ebben a kérdésben már nem terjed ki a másik fél véleményének meghallgatására. Kálmán Olga konstans zajteremtése mellett a törvényhozó a következőket mondta: /Országgyűlési képviselők esetében/

ha valakinek kettős állampolgársága van, az nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mert más országok irányába is esküt tett és elköteleződött.

Kijelentését pedig más, demokratikus országokban látható példákkal támasztotta alá: Izraelben miért tilos kettős állampolgároknak a választáson indulnia? Azért, mert Izrael – egyébként a saját szempontjából nagyon helyesen – úgy látja, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot jelent az országra nézve. Miért van az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nem csak az állampolgársága, hanem a faji besorolása – hogy milyen fajú, milyen vallású, és hogy milyen szexuális identitású, még az is fent van a kongresszus honlapján? Mivel a választópolgároknak joga van tudnia, hogy kik képviselik őket a parlamentben, a kormányban.

A törvényhozó kifejtette; a világ vezető demokratikus országában nem ütközik a demokrácia elveibe az, hogy valakinek a faji hovatartozása, szexuális orientációja és vallási hovatartozása nyilvántartva legyen.

A műsorvezető a politikus egyetlen, a problémával kapcsolatos mondatát sem engedte végigmondani. Gyöngyösi Márton szavába vágva a következőket ismételgette; “összeírni”, “ön szerint ez tisztességes-e”. Amikor a politikus a közbevágás ellenére tovább folytatta volna a megkezdett mondatot, a műsorvezető nem egy alkalommal parancsoló jelleggel a “nem” szót ismételgette – a műsorvezető láthatóan kezdett megfeledkezni arról, hogy egy emberrel beszél, nem pedig egy kutyát próbál idomítani. Viselkedésével a liberális vitakultúra visszásságaira hívta fel figyelmet, ezzel ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy aki – a választók akaratának megfelelően – egy tabuvá nyilvánított problémával is foglalkozna, annak a továbbiakban nem jár a másik ember véleményének meghallgatása során alapvető normának tekintendő tisztelet és türelem.

Az utóbbi hónapok során számos újságíró és politikus hívta fel a figyelmet arra, hogy a liberalizmus totalitárius ideológiaként kezd viselkedni, és a “politikai korrektség” dogmájával megakadályozza, hogy a választott politikusok megfogalmazzák az embereket érintő problémák egy részét, így azok megoldását is nagy mértékben hátráltatja.

Gyöngyösi Mártont a műsorvezető számos más kérdés mellett (a teljes műsor itt megtekinthető) egy korábban tett állásfoglalásával kapcsolatban kérdezte. A politikus már 2012-ben kijelentette, hogy az országgyűlési képviselők izraeli kettős állampolgársága nemzetbiztonsági kockázatot jelent, miután Izrael megindította a “Felhőoszlop hadműveletet” a gázai övezetben, és a magyarországi törvényhozók nagy része Izrael “önvédelemhez való jogára” hivatkozva elfogadhatónak tartotta a számos civil halálos áldozattal járó offenzívát.

A palesztin államiság mellett kiálló nemzetközi szervezetek számos alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy Izrael rendszeresen, néhány éves időközönként hajt végre újabb támadásokat palesztin területeken, melynek során a civil áldozatok magas száma mellett a nemzetközi szervezetek közreműködésével újjáépített infrastruktúra nagy részét is megsemmisíti – ezzel lerombolja minden olyan nemzetközi összefogás eredményeit, ami a gázai övezetben a humanitárius katasztrófa elhárítását lehetővé tette volna. Ennek okán a sorozatos beavatkozások egy egész népcsoport életkörülményeinek kőkorszaki állapotok közt tartására is irányulnak, ami okkal minősíthető etnikai tisztogatásnak.

Gyöngyösi kijelentései során azonban a műsorvezető több alkalommal próbálta a beszélgetést olyan irányba terelni, hogy az országgyűlési képviselők izraeli kettős állampolgárságával kapcsolatos fenntartásokat a magyarországi zsidóság egészének megítélésével mossa össze. A jobbikos politikus ezt mindvégig sikeresen elkerülte, hiszen ebben az esetben Magyarország külpolitikájára közvetlen ráható személyekről van szó, akiknek egy idegen ország iránti hűségével a választópolgárok – a transzparencia hiánya okán – nincsenek tisztában, miközben a képviselők – kettős identitásuk okán – adott helyzetben bűnrészessé teszik hazánkat egy idegen ország más népek elleni agressziójában.

2012 júniusában a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete valamennyi országgyűlési képviselőhöz névre szóló megkeresést intézett, miután Kövér László kijelentette, hogy az Országgyűlés Hivatala nem rendelkezik információval a képviselők esetleges kettős állampolgárságáról. A rendőrszakszervezet közérdekű adatigénylésére akkor a 368 országgyűlési képviselőből összesen 31-en válaszoltak a törvény által előírt határidőn belül. A történtek után a szakszervezet vezetője ellen eljárás indult, többek között sikkasztás vádjával.