Recep Tayyip Erdogan török államfő Moszkvába látogat november végén, hogy személyes megbeszélést folytasson Vlagyimir Putyinnal a Török Áramlat gázprojekt megépítéséről.

Ankara oroszországi nagykövete, Ümit Yardim a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva jelentette ki, hogy a találkozóra november végén mindenféleképpen sor kerül, de még nincs pontos időpont egyeztetve. A nagykövet szerint a Török Áramlat és a Dél-Európába irányuló gázszállítás csak egy lesz a számos téma közül, ami a találkozón megvitatásra kerül majd. Oroszország 2014 decemberében vonult ki a Déli Áramlat projektből, ennek új variánsa lesz a Török Áramlat, ami a korábbihoz képest módosult útvonalon szállítana fölgázt az Európai Unióba.

A Déli Áramlat lemondására azt követően került sor, hogy a nyugati országok Ukrajnában fegyveres puccsal eltávolították hatalomból a legitim kormányt, ami helyett az Európai Unió és NATO tagság felé elkötelezett bábkormányt juttattak hatalomra. A Déli Áramlat projekt leállításáról a nyugatbarát kormány stabilizálása, országgyűlési választásokkal alátámasztása után született döntés. Ekkor ugyanis egyértelművé vált, hogy stabilan Washington ellenőrzése alá kerül az Európába irányuló gázexport, miközben az alternatív útvonalakat nem engedik kiépülni. A Déli Áramlat projekt Bulgárián keresztül haladt volna, és miközben amerikai kontroll alá került az európai gázimport fővonala, Brüsszel intenzív nyomásgyakorlással elérte, hogy a tagállamok ne adják meg az engedélyeket az új gázvezeték-hálózat kiépítéséhez, így Bulgáriában újra elbukott a Déli Áramlat engedélyeztetése, ami elé Brüsszel már egy évtizeden át akadályokat gördített.

Az új gázprojekt, a Török Áramlat Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül juttatná el az orosz gázt az Európai Unióba. A gázprojekt nyomvonala menti országok politikusai rendre arról számolnak be, hogy kormányaik amerikai nyomásgyakorlásnak vannak kitéve a Török Áramlat kapcsán, és Washington el akarja érni, hogy ne adják meg a szükséges engedélyeket. Görögország gazdasága az összeomlás szélén, Macedóniában Soros György által pénzelt civil szervezetek kezdtek kormányellenes zavargásokat, Törökországban pedig szabotázsakciók kezdődtek már működő gázvezetékek ellen.

Utóbbi vonatkozás amiatt kiemelkedően fontos, mert Moszkva és Ankara a Török Áramlatról folytatott előzetes megbeszélések során megállapodott arról, hogy a két ország egymás területein közösen végzi majd a gázvezetékek biztonságának szavatolását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megépülte esetén Törökországban is orosz katonák fogják őrizni a Török Áramlat gázprojekt nyomvonalát, orosz fegyveresek aktívan közreműködnek majd a terrortámadások elhárításában, és a terrorista sejtek felderítésében. Erdogan novemberi látogatásakor ennek megfelelően a Török Áramlat gazdasági vonatkozása csak egy a számos téma közül, ami megvitatásra kerül. Amennyiben a két fél megállapodásra tud jutni a projekthez kapcsolódó gázárkedvezményről – ebben a vonatkozásban már több alkalommal holtpontra jutottak a tárgyalások -, a gázvezeték biztosításával kapcsolatos biztonsági egyezmények is születnek Moszkvában, ami a terrorelhárítás terén jelenthet kiterjedt együttműködést, és a gyakorlatban az amerikaiak proxy-szervezetei által elkövetett szabotázsakciók elhárítását szolgálja majd.